Kovács László (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács László
KovácsLászló2014.JPG
Született 1939. július 3. (75 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Tóth Mária Éva (h. 1968–)
Gyermekei Kovács Dóra (1977– )
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács László témájú médiaállományokat.

Kovács László (Budapest, 1939. július 3. –) szocialista politikus, volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa, 2010 júliusa és 2012 márciusa között pedig az MSZP alelnöke volt.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957-ben érettségizett a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban, majd 1963-ban felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára, külkereskedelmi szakra, ahol 1968-ban diplomázott. 1976 és 1980 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult és végzett.

Rendszerváltás előtti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957 és 1959 között a Medicolor Gyárban, majd 1962 és 1966 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban vegyésztechnikusként dolgozott. 1963-ban lépett be az MSZMP-be. 1966-ban átkerült a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályához, amelynek 1971 és 1975 között vezetője volt. Eközben 1969 és 1971 között Prágában az NDSZ magyarországi képviselője volt. 1975-től 1976-ig az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának konzultánsa, 1976 és 1983 között annak alosztályvezetője, 1986-ig osztályvezetője volt. 1986-ban a Lázár-kormány külügyminiszter-helyettese lett, mely tisztségét a Grósz-kormányban is megtartotta. A Németh-kormány alatt az újonnan kialakított külügyminisztériumi államtitkári pozíciót viselte. Rövid ideig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.

Rendszerváltás utáni pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja lett. 1990-ben beválasztották az elnökségbe, majd 1994-ben párt egyik ügyvivője lett. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1993 és 1994 között a külügyi bizottság elnöke. 1994-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta a kormányába külügyminiszternek. Első külügyminisztersége alatt ilyen minőségében 1994 és 1995 között az EBESZ soros elnöke és alatta zárták le a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-hoz. Az 1998-as országgyűlési választás után újra országgyűlési mandátumhoz jutott (Győr-Moson-Sopron megyei területi lista). Az MSZP-frakció vezetője lett és a párt elnökévé választották. Frakcióvezetői posztjáról 2000-ben lemondott. 2002-ben pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. Medgyessy Péter kijelölt miniszterelnök újra külügyminiszterré nevezte ki. Alatta csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. 2004-ben rövid ideig az első Gyurcsány-kormány külügyminisztere is volt, de tisztségéről lemondott. 1990-től 2004-ig megszakítás nélkül országgyűlési képviselő volt, amikor is mandátumáról várható uniós biztosi kinevezése miatt lemondott.

2004-ben először a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság energiaügyi biztosának jelölték, de az európai polgári pártok tiltakozása és felmerült energiapolitikai gyengeségei miatt később az adó- és vámügyi biztosi posztot kapta meg. Ekkor a pártelnöki posztról is lemondott. A ciklus vége alkalmából a biztosok tevékenységét értékelő írás jelent meg a The Economist hetilapban, melynek szerzője szerint a gyengébb teljesítményűek közé sorolt Kovács nem hagyott nyomot maga után Brüsszelben.[1][2]

Mivel az európai parlamenti megbízatása 2009-ben lejárt, visszatért a hazai belpolitikába és indult a 2010-es választásokon 2010-es országgyűlési választásokra, amin az MSZP országos listájáról nyert mandátumot.

2010 júliusában ismét elindult az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol alelnökké választották.

Személyéhez fűződő viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-ban a Medgyessy-kormány Söjtörön tartott kihelyezett kormányülést és megemlékezést Deák Ferencről, amelyre Budapestről, egy rózsadombi étteremből szállíttattak fényűző ebédet. Kovács László utólag úgy értékelte a történteket: „Szégyelli magát a kormány, és megköveti az adófizetőket. (…) Két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (…) nagyon megfelelt volna”.

2004 áprilisában a MÚOSZ-szal közösen hazugsággal vádolta meg és etikátlanak nevezte az Indexet, amiért egy újságírójuk külön meghívás nélkül („inkognitóban”) részt vett az MSZP egy kampánytréningjén, és cikket írt róla. Az Index visszautasította a vádakat azzal, hogy a cikk minden állítását alá tudják támasztani.[3]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1968-ban nősült, felesége Tóth Mária Éva, akitől egy lánya, Dóra (1977– ) született.[4]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 621. old., ISSN 1787-288X
  1. A commission report-card (angol nyelven). The Economist, 2009. szeptember 24. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  2. Pethő András: Csúsztatva védi magát Kovács László (magyar nyelven). Origo, 2009. október 6. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  3. Hazudik az Index (Uj Péter), Kovács és a MÚOSZ szerint etikátlan az inkognitó
  4. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 917, 1999.
  5. Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Martonyi János
Magyarország külügyminisztere
2002. május 27. – 2004. szeptember 30.
Utódja:
Somogyi Ferenc
Elődje:
Jeszenszky Géza
Magyarország külügyminisztere
1994. július 15. – 1998. július 8.
Utódja:
Martonyi János
Elődje:
Horn Gyula
A Magyar Szocialista Párt elnöke
1998 – 2004
A Magyar Szocialista Párt címere
Utódja:
Hiller István