Kovács László (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács László
Született 1939. július 3. (75 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus

Kovács László (Budapest, 1939. július 3. –) szocialista politikus, volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa, 2010 júliusa és 2012 márciusa között pedig az MSZP alelnöke volt.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957-ben érettségizett a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban, majd 1963-ban felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára, külkereskedelmi szakon, ahol 1968-ban diplomázott. 1976 és 1980 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult és végzett.

Rendszerváltás előtti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957 és 1959 között a Medicolor Gyárban, majd 1962 és 1966 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban vegyésztechnikusként dolgozott. 1963-ban lépett be az MSZMP-be. 1966-ban átkerült a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályához, amelynek 1971 és 1975 között vezetője volt. Eközben 1969 és 1971 között Prágában az NDSZ magyarországi képviselője volt. 1975-től 1976-ig az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának konzultánsa, 1976 és 1983 között annak alosztályvezetője, 1986-ig osztályvezetője volt. 1986-ban a Lázár-kormány külügyminiszter-helyettese lett, mely tisztségét a Grósz-kormányban is megtartotta. A Németh-kormány alatt az újonnan kialakított külügyminisztériumi államtitkári pozíciót viselte. Rövid ideig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.

Rendszerváltás utáni pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja lett. 1990-ben beválasztották az elnökségbe, majd 1994-ben párt egyik ügyvivője lett. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1993 és 1994 között a külügyi bizottság elnöke. 1994-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta a kormányába külügyminiszternek. Első külügyminisztersége alatt ilyen minőségében 1994 és 1995 között az EBESZ soros elnöke és alatta zárták le a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-hoz. Az 1998-as országgyűlési választás után újra országgyűlési mandátumhoz jutott (Győr-Moson-Sopron megyei területi lista). Az MSZP-frakció vezetője lett és a párt elnökévé választották. Frakcióvezetői posztjáról 2000-ben lemondott. 2002-ben pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. Medgyessy Péter kijelölt miniszterelnök újra külügyminiszterré nevezte ki. Alatta csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. 2004-ben rövid ideig az első Gyurcsány-kormány külügyminisztere is volt, de tisztségéről lemondott. 1990-től 2004-ig megszakítás nélkül országgyűlési képviselő volt, amikor is mandátumáról várható uniós biztosi kinevezése miatt lemondott.

2004-ben először a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság energiaügyi biztosának jelölték, de az európai polgári pártok tiltakozása és felmerült energiapolitikai gyengeségei miatt később az adó- és vámügyi biztosi posztot kapta meg. Ekkor a pártelnöki posztról is lemondott. A ciklus vége alkalmából a biztosok tevékenységét értékelő írás jelent meg a The Economist hetilapban, melynek szerzője szerint a gyengébb teljesítményűek közé sorolt Kovács nem hagyott nyomot maga után Brüsszelben.[1][2]

Mivel az európai parlamenti megbízatása 2009-ben lejárt, visszatért a hazai belpolitikába és indult a 2010-es választásokon 2010-es országgyűlési választásokra, amin az MSZP országos listájáról nyert mandátumot.

2010 júliusában ismét elindult az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol alelnökké választották.

Személyéhez fűződő viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-ban a Medgyessy-kormány Söjtörön tartott kihelyezett kormányülést és megemlékezést Deák Ferencről, amelyre Budapestről, egy rózsadombi étteremből szállíttattak fényűző ebédet. Kovács László utólag úgy értékelte a történteket: „Szégyelli magát a kormány, és megköveti az adófizetőket. (…) Két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (…) nagyon megfelelt volna”.

2004 áprilisában a MÚOSZ-szal közösen hazugsággal vádolta meg és etikátlanak nevezte az Indexet, amiért egy újságírójuk külön meghívás nélkül („inkognitóban”) részt vett az MSZP egy kampánytréningjén, és cikket írt róla. Az Index visszautasította a vádakat azzal, hogy a cikk minden állítását alá tudják támasztani.[3]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 621. old., ISSN 1787-288X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Martonyi János
Magyarország külügyminisztere
2002. május 27. – 2004. szeptember 30.
Utódja:
Somogyi Ferenc
Elődje:
Jeszenszky Géza
Magyarország külügyminisztere
1994. július 15. – 1998. július 8.
Utódja:
Martonyi János
A Magyar Szocialista Párt elnökei
elődje
Horn Gyula
Kovács László

19982004

utódja
Hiller István