Fejérváry Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejérváry Imre
Született1866. február 20.
Bécs
Elhunyt1952. december 5. (86 évesen)
Csorvás
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzilassy Laura
(h. 1893–1929)
GyermekeiFejérváry Géza Gyula
SzüleiFejérváry Géza
Foglalkozása
TisztségeBaranya vármegye főispánja (1897. március 7. – 1905. december 27.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérváry Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Báró komlóskeresztesi Fejérváry Imre (Bécs, 1866. február 20.Csorvás, 1952. december 5.[1]) politikus, főispán, a Fejérváry család tagja.

Élete[szerkesztés]

Báró Fejérváry Géza (1833–1914) miniszterelnök és üszögi és mosgói Biedermann Sarolta (1844–1924) egyetlen fiúgyermekeként született az osztrák fővárosban. Mivel Imre az egyik lábára alig észrevehetően sántított, a családi hagyományokkal ellentétben nem katonai, hanem közigazgatási pályára szánták. A középfokú iskolát a bécsi Theresianumban végezte,[1] ezután jogi tanulmányokat folytatott előbb Debrecenben, majd Budapesten.[1] 1889-ben kezdte meg pályafutását Baranya vármegye tiszteletbeli aljegyzőjeként. 1890. február 1-jén államtudományi doktori oklevelet szerzett, majd február 12-én főispáni titkárrá nevezték ki,[1] majd 1891-ben belügyminisztériumi szolgálattételre hívták be, ahol miniszteri segédtitkárrá léptették elő. 1897-ben Baranya vármegye és Pécs sz. kir. tjv. főispánjává tették meg.[1] Tisztét egészen 1905. december 27-éig töltötte be, amikor lemondott, és az uralkodó felmentette.[2] Ezt követően teljesen visszavonult a közélettől. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt végrehajtó bizottsági előadójának hívták meg, akkor rövid időre visszatért a politikai életbe. Magánéletében több csapás is érte 1929-ben előbb felesége, majd 1932-ben egyetlen fia is elhunyt. Túlélte a világháborúkat és még a kommunista hatalomátvételt is megérte. 1951-ben kitelepítették Csorvásra, ahol 1952-ben meghalt.[2]

Rokonsága révén komoly kapcsolatokkal rendelkezett felsőbb körökben. Édesapja 1905-től rövid ideig miniszterelnök volt, egyik sógora pedig, rajeci gróf Burián István az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere volt.

Családja[szerkesztés]

1893-ban feleségül vette szilasi és pilisi Szilassy Laurát (18741929), szilasi és pilisi Szilassy Gyula (18411889) és Correvon Laura-Eliza (18471886) lányát. A házasságukból egyetlen gyermek születéséről lehet tudni:[1]

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Porosz II. osztályú vörös sas- és koronarend[2]
  • Schaumburg-Lippe uralkodó herceg II. osztályú házirendje cserlombdísszel ékesített keresztje[2]
  • Lipót-rend lovagkeresztje (1905)[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 222. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés]


Elődje:
Kardos Kálmán
Baranya vármegye főispánja
1897. március 7.1905. december 27.
Baranya vármegye címere
Utódja:
gr. Benyovszky Móric


Elődje:
Kardos Kálmán
Pécs t.j.v. főispánja
1897. március 7.1905. december 27.
Pécs címere
Utódja:
Erreth János