Szendrő

Szendrő
Református templom
Szendrő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig	Edelényi
Jogállás	város
Polgármester	Tomorszki István
Jegyző	Vidó György
Irányítószám	3752
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	4062 fő (2012. jan 1.) +/-
Népsűrűség	78,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	53,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szendrő Pozíció Magyarország térképén
Szendrő Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 24′ 12″, k. h. 20° 43′ 43″48.4033333333, 20.7286111111
Szendrő weboldala

Szendrő város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.

Fekvése

A Bódva völgyében, Miskolctól 40 km-re északra a 27-es főúton. Vonattal elérhető a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon.

Földrajza

A város és környékének geológiai felépítése, formakincse változatos. Nyugati része és a Bódva völgye a zömmel középidei karbonátos kőzetekből álló Rudabánya-Szalonnai-hegység része, az alapvetően devon és karbon korú karbonátos kőzetek felépítette Szendrői-rögvidék (Szendrői-hegység) pedig a Csereháthoz tartozik.

Szendrő belterületén, a tektonikus vonalak mentén melegforrások törnek a felszínre. Egykori forrásbarlang a város északi határában, a zsidó temető mögötti kis, felhagyott kőfejtőben nyíló Szendrői-barlang.

Története

Szendrőt 1312-ben említik először, mint Szalonnával határos falut. Nevét Szend nevű birtokosáról kapta.

Itt épült a 14. században a megye első kővára, mely a török hódoltság idején végvár volt. A középkori szendrői várral kapcsolatban számos nyitott kérdés vár megválaszolásra. A 14. század közepén a vár királyi tulajdonban volt. Nem tudni, hogy ezt a várat az Anjouk építették-e, vagy egy korábban megépített magánvárat szerzett meg az uralkodó. Ez a vár nem a későbbi felső vár helyén, azaz a Várhegyen keresendő: a régészek szerint valószínűleg a 16. századi Bebek-vár (alsó vár) helyén, a mostani főtértől északra állt. Később ennek helyére is kastélyt épített a Csáky család – ez azonban nem azonos a főtértől délre álló, mára szépen felújított Csáky-kastéllyal. A szendrői vár a 1559-ben vált végvárrá. Amikor tulajdonosa, Bebek György 1563-ban a füleki bég fogságába esett, a kassai főparancsnok attól tartott, hogy a török váltságdíj gyanánt elfoglalja a várat, ezért császári katonaságot telepített Szendrőbe a korábbi egri hős, Zolthay István vezetésével.

Az 1577-ik évi bécsi Haditanács egy új szendrői erősség, a Német-vár építéséről rendelkezett: ezt a palánkvárat a Bódva ágai vették körül, és az ártéren kiterjedt mocsárvidék védte. Ez időben Szendrő a kassai főkapitányság egyik várkörzetének központja volt; alá tartozott többek között Szádvár, Krasznahorka és Balog vára is. Érdekességként megjegyzendő, hogy innen emelkedett fel a Rákóczi család: Rákóczi Zsigmond későbbi fejedelem előbb lovastiszt, majd a szendrői magyar helyőrség vezetője volt, végül várkapitányként 1588-ban tette át székhelyét Egerbe.

Eger eleste (1596) után Szendrő vára még közelebb került a török veszélyhez; megerősítését 1604-ben törvény írta elő (Hadobás, 2003). A település megnövekedett jelentőségét mutatja, hogy a 16. században Szendrőn tartották Gömör, majd 1612-től Borsod vármegye közgyűléseit. 1612-től ugyanis Szendrő volt Borsod megye székhelye — de csak egy rövid időre, mert a megyei hivatalokat a vár német helyőrségének barátságtalan magatartása miatt hamarosan továbbköltöztették.

1619-ben Bethlen Gábor kezébe került, de három év múltán, a nikolsburgi békében le kellett mondania róla. Később az alsó vár a Csákyak tulajdona lett, de a felső várban maradt a császár német katonasága.

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem felvidéki hadjárata során elfoglalja Szendrőt, de néhány hét múlva a császári seregek visszafoglalták, és erős őrséget helyeztek el benne. 1645-ben ismét körülzárták az erdélyi egységek, és az alsó várat el is foglalták, de a felső vár ellenállt. Az ostromlók elfoglalták a felső vár kútját, így az ostromlottak víz nélkül maradtak. Az erdélyiek már a rohamot fontolgatták, amikor elfogtak egy, az ostromlott várból Murányba levelet vivő német muskétást. Kiderült, hogy a német kapitány felkészült az ostromra, és álcázott puskaporos hordókat ásatott a rohamozók útjába. Az elbizonytalanodott erdélyieket az időközben megérkező császári felmentő csapatok megtámadták és elzavarták.

1646-ban a romos alsó várat Wesselényi Ferenc megvásárolta, majd saját költségén helyreállíttatta.

A felső várban 1652-ben 86 német gyalogos, 103 hajdú, 557 huszár, 10 tüzér és 4 rendkívüli besorolású katona szolgált. A várnak több, 17. századi ábrázolása maradt fenn: ezekből tudjuk, hogy szabálytalan ötszög alaprajzú,bástyás építmény volt, sarkain három óolasz, illetve két újolasz füles bástyával, közepén hagymasisakos, nyolcszögletű toronnyal.

1661-ben Raimondo Montecuccoli császári tábornok Szendrőre érkezett húszezer emberrel.

1664-ben a szendrői hadi mustrán ötezer ember jelent meg.

1672-ben a kurucok megszállták a települést, ezért a felső vár német parancsnoka felgyújtatta az alsó várat, de azt idővel újjáépítették.

1683-ban Sobieski János lengyel király megszállt Szendrőn.

1685-ben a szendrőiek több labanc várral összefogva felégették az akkor kuruc kézen lévő Ónodot. A szendrői kapitány megtámadta Miskolcot is.

A vár utolsó parancsnoka Alfons Malvezzi gróf volt. 1702-ben a császár eklrendelte az erősség lebontását, nehogy (ismét) a kurucok kezébe kerüljön — a rendelet végrehajtására azonban nem volt idő: 1704-ben a vár a kurucok megszállták. Őrségéből mindazok, akik nem akartak II. Rákóczi Ferenchez átállni, könnyű fegyvereikkel, kibontott lobogóval és dobszóval elvonultak a lengyel határhoz. Mivel a vár elveszítette stratégiai szerepét, 1707-ben II. Rákóczi Ferenc felrobbantatta. Köveit széthordták a háború utáni újjáépítéshez.

Szendrő 1544-től mezőváros volt. 1578-tól Szendrő várában tartották Gömör vármegye közgyűléseit, és Szendrő a vármegye székhelye lett. 1613 és 1660 közt Borsod vármegye székhelye, 1615 és 1930 közt a szendrői járás székhelye. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a török uralom miatt önállóságát teljesen elvesztett Csongrád vármegyét 1647-ben közigazgatásilag Borsod vármegyével egyesítették, 1649. január 19-én a Szendrő városban egybegyűlt pecsételő széket Borsod és Csongrád vármegyék együttesen tartották, tehát egy harmadik vármegye, Csongrád megye közigazgatási székhelye is volt a város.

1633-ban megérkezett az első ferences szerzetes a településre, 1636-ban kolostort alapítottak, amit 1671-ben konvent rangjára emeltek.

Az 1896-ban megépült Bódva-völgyi vasút megerősítette Szendrő szerepét a környék kereskedelmében.

1973-74-ben kiépült a vezetékes ivóvízellátás. 1996-ban újra várossá nyilvánították.

Népcsoportok

Szendrő 1664-ben

A felső vár a Várhegyen

A Csáky-kastély bejárata

A település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók, programok

• Szendrői várak romjai
  • a város felett találhatók a néhai Felső-vár romjai, itt jelenleg is dolgoznak a régészek (a délkeleti bástya megtekinthető)
  • a néhai Alsó-vár (más néven Bebek-vár), maradványainak részletei megtekinthetők a nemrégiben épült buszparkolóból (két lőrés és egy falszakasz jól látható). A húsbolt mellett álló lakóházat az Alsó-vár romjain felépített kastély maradványaiból építették. A református templom külön álló harangtornya egykor az Alsó-vár egyik bástyája lehetett.
  • a Német-vár a római katolikus templom és a mellette lévő egykor ferences kolostor (ma általános iskola) és a körülötte lévő, akkoriban fallal körülvett, Német-városnak nevezett rész.
• Csáky-kastély
• Kékfestőház Múzeum
• Iskolatörténeti kiállítás
• Közel az Aggteleki Nemzeti Park és barlangjai, valamint a Rakacai-víztározó
• Szendrői-barlang
• A Vitézlő nevű, országosan hirdetett gyalogos és kerékpáros teljesítménytúrát a természetjáró szakosztály szervezi minden tavasszal
• Szendrő körül gyalogszerrel nevű túrát a természetjáró szakosztály szervezi minden ősszel
• A Bebek portya jelvényszerző túramozgalmat a természetjáró szakosztály szervezi; egész évben teljesíthető
• Turistaútvonalak Szendrőből - Abodra, a Telekes-patak völgyébe (az Ördög-gáthoz), a Rakacai-víztározóhoz
• Minden évben „Szendrői városnapok”

Testvérvárosai

• Leutershausen, Németország
• Torna, Szlovákia

Híres emberek

• A vár első ismert kapitánya az a Cselenfi Sándor fia János volt, aki a Károly Róbert és családja elleni, 1330-as Zách Felicián-féle merényletet meghiúsította. Ezután 1355-1360 között volt itt várkapitány.
• Rákóczi Zsigmond későbbi erdélyi fejedelem katonai karrierje Szendrőből indult, gazdasági és házasságpolitikájának köszönhetően vagyoni felemelkedése is a városhoz köthető. Zsigmond előtt a kisnemesi család több tagja is a Bebekek familiárisaiként Szendrőben élt.
• Itt élt hosszabb-rövidebb megszakításokkal Dobog Béla költő (* Becskeháza, 1954). Kötetei: Hazát kiáltok (1987), Meztelen fájdalom (1998), Gyönyörű homlokaink (2001), Szél szállít virágot (2003). Itt hunyt el 2004-ben.
• 1830-ban Szendrőn született Róth Zsigmond, majd 1856-ban Pesten vette felségül az ott született Duller Máriát. Zsigmond (csakúgy, mint az ő apja, Sámuel) üvegesként dolgozott - 1859-ben avatta mesterré az 1860-ig fennállt Pesti Üveges Céh. Ő volt többek között az Ybl Miklós tervei alapján, 1873-ban épített Fővámház (a mai Corvinus Egyetem), a régi Nemzeti Színház, a Vasudvar és az 1877-ben épített Nyugati pályaudvar üvegese is. Zsigmondnak és Máriának nyolc gyermeke született, közülük hárman váltak művésszé. Zsigmond egyre jelentősebb vagyonából bérházakat épített (ezek közül ma is áll a Múzeum körút 19-es) - élete végén azonban csődbe ment és elszegényedve, a kor szóhasználatával „vagyonbukottként” halt meg. A családi hagyományt fia, Róth Miksa folytatta.

Szendrő a kultúrában

A szendrői várban írták a 16. század két, az irodalomtörténetben számon tartott verses művét. Ismeretlen szerzőiket:

• Ismeretlen Énekmondó, illetve
• Szendrői Névtelen néven említik.

Legközelebbi települések

• Szuhogy,
• Rudabánya,
• Felsőtelekes,
• Alsótelekes
• Szalonna,
• Meszes,
• Galvács,
• Abod
• Szendrőlád.

Források

• Szendrő monográfiája. Szerk. Veres László és Viga Gyula. Szendrő, 2002.
• Borovszky Samu: Szendrő vára, 1908 [1]
• Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 18–21.

Külső hivatkozások

• Szendrő honlapja
• Szendrői Várbarátok Egyesületének honlapja
• Természetjáró Szakosztály honlapja
• Szendrő, a Csáky-kastély és a kékfestőház a kastélyút honlapján
• Szendrő az utazom.com honlapján
• Szendrői vár: kész a torony és a bástya (2012.08.06.)