Festetics Leó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Festetics Leó
Életrajzi adatok
Született Pécs,
1800. október 8.
Elhunyt Budapest,
1884. november 15. (84 évesen)
Tevékenység zeneszerző, színigazgató

Tolnai gróf Festetics Leó (Pécs, 1800. október 8.Budapest, 1884. november 15.) a pesti Nemzeti Színház igazgatója, zeneszerző.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festetics Péter és Katharina Sturm egyetlen gyermeke volt. Különösen érdeklődött a művészetek, leginkább a zene iránt. Előbb a bécsi Theresianumban, majd a György nagybátyja által alapított keszthelyi Georgikonban tanult. 1825-1840 között gyakorta megfordult a pozsonyi országgyűlésben, illetve környékén, ahová azonban nem a politika, hanem inkább a társasélet vonzotta. Az 1830-as években kibontakozott „óvodamozgalom” ügyét felkarolva a Tolnán telket és házat adományozott egy "kisdedóvóintézet" felállítására, amely 1836-ban nyílt meg. Leó 1843-ban örökölt birtokaitól megvált és Veszprémben vett újat, ahová el is költözött. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt visszahúzódva élt, szerepet egyik oldalon sem vállalt.

1852-ben a kormány kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává. Ezen pozícióban töltött ideje alatt nem éppen szerencsésen működött, szemére vetették, hogy elhanyagolja a drámát az opera miatt, és a modora is kissé rideg. Emiatt 1853-ban Délibáb címmel lapot is indított a maga művészeti nézeteinek kifejtésére, propagálására. A színház bevételeinek növelése végett ugyanakkor megépíttette a nagyerkélyt. 1854-es távozása után gróf Ráday Gedeon lett a vezető.

1864-ben részt vett az Országos Színiiskola (Színészeti Tanoda) megalakításában, aminek 1865-ben a főigazgatója lett. Állásából 1880-ban a közte és az egyik tanár, Szigeti József között kialakult viszály miatt távozott (nyugdíjba vonult).

Első felesége krajovai és topolyai báró Kray Borbála (1798-1866) volt, akitől négy gyermeke született; Béla (1825-1894), Franciska (1827-1878), Borbála (1831-1888) és Gyula (1834-1911). Felesége halála után Leó nőül vette a szintén nemesi származású Kubinyi Krisztinát (1837-1908), közös gyermekük azonban nem született.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A nemzeti szinházról (Pest, 1856.)
  • Illemtan. A szini tanoda használatára (Pest, 1867.)

A korabeli lapokban polémikus cikkei jelentek meg. Zeneszerzőként egyházi énekeket, zongoraműveket írt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap