Ambrus Zoltán (író)
| Ambrus Zoltán | |
 |
|
| Ambrus Zoltán | |
| Élete | |
| Született | 1861. február 22. Debrecen |
| Elhunyt | 1932. február 28. Budapest |
| Felesége | 1984–1921: Benkő Etelka |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | író, kritika, műfordítás |
| Alkotói évei | 1891-1932 |
| Első műve | Midás király (1891) |
| Fontosabb művei | Giroflé és Girofla (regény, 1901) Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902) A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések 1961) A türelmes Grizeldisz (1978) |
| Kiadói | Révai Szépirodalmi könyvkiadó |
Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885-1886-ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt.
Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat alapítói közé tartozott.
Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg.
Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.
Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllőn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllői temetőben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti.
[szerkesztés] Művei
- Midás király I-II. (A Nyugat könyvei) (Budapest, 1906. Révai; Szépirodalmi könyvkiadó, 1967.)
- Giroflé és Girofla (regény, I–II. Budapest, 1901.)
- Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902.)
- A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések); Budapest 1961.
- A türelmes Grizeldisz (Szépirodalmi könyvkiadó, 1978. ISBN 963-15-1136-7)
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A magyar irodalom arcképcsarnoka : Ambrus Zoltán (MEK)
- Schöpflin Aladár: Ambrus Zoltán (EPA)
- Életrajza
- Ambrus Zoltán: A gyanú (MEK)
- Ambrus Zoltán: Őszi napsugár ; A gyanú (MEK)
- Ambrus Zoltán: Solus eris (MEK)
- Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság (MEK)
- Ambrus Zoltán: Törpék és óriások (MEK)
- Ambrus Zoltán: Ambrus Zoltán levelezése (MEK)
- Ambrus Zoltán: A türelmes Grizeldisz (MEK)
- Ambrus Zoltán: Giroflé és Girofla I. (Gutenberg Projekt)
