Ambrus Zoltán (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambrus Zoltán
Ambrus Zoltán portré.jpg
Ambrus Zoltán
Élete
Született 1861. február 22.
Debrecen
Elhunyt 1932. február 28. (71 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Felesége 1984–1921: Benkő Etelka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) író, kritika, műfordítás
Alkotói évei 1891-1932
Első műve Midás király (1891)
Fontosabb művei Giroflé és Girofla (regény, 1901)
Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902)
A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések 1961)
A türelmes Grizeldisz (1978)
Kiadói Révai
Szépirodalmi könyvkiadó

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22.Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885-1886-ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt.

Ambrus Zoltán író sírja Budapesten, Kerepesi temető: 46-1-93. Beck Ö. Fülöp műve.

Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat alapítói közé tartozott.

Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg.

Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.

Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllőn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllői temetőben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Midás király I-II. (A Nyugat könyvei) (Budapest, 1906. Révai; Szépirodalmi könyvkiadó, 1967.)
  • Giroflé és Girofla (regény, I–II. Budapest, 1901.)
  • Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902.)
  • A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések); Budapest 1961.
  • A türelmes Grizeldisz (Szépirodalmi könyvkiadó, 1978. ISBN 963-15-1136-7)
  • Ninive pusztulása és egyéb történetek. (Budapest, 1895. Athenaeum)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrus Zoltán (író) témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ambrus Zoltán témában.