Orczy Lőrinc

Orczy Lőrinc
Született	Tarnaörs 1718. augusztus 9.
Elhunyt	Pest 1789. július 28. (70 évesen)

Orczi báró Orczy Lőrinc (Tarnaörs, 1718. augusztus 9. – Pest, 1789. július 28.) magyar főispán, tábornok és költő.

Életpályája

Orczi báró Orczy István (1669–1749) és dolhai és petrovai Petrovay Zsuzsanna (1690–1737) legidősebb fiúgyermekeként született. Gondos nevelésben részesült.

Mikor Mária Terézia trónra lépett, és trónkövetelő ellenségei megtámadták, 1741-ben Orczy Lőrinc is azon nemes magyar ifjak sorába lépett, akik önként gyülekeztek királynőjük védelmére. Részt vett a hétéves háborúban; kitüntette magát Drezdánál, és Berlinben volt gróf Hadik Andrással és Beleznay tábornokkal, benső barátjával. Áldozatkészsége további jeléül 1756-ban jászkunsági és hajdú legényekből saját költségén lovasezredet állított ki, ezzel a királynő figyelmét és hálaérzetét még inkább magára vonta. A békekötés után tábornoki ranggal lépett ki a hadseregből.

1764-től polgári hivatalokban szolgálta hazáját, 1767. szeptember 18-ától mint Abaúj vármegye főispáni helytartója, majd mint főispánja dolgozott 1784-ig. Közben megkapta a Szent István-rend középkeresztjét, s ő iktatta be az ugocsai főispánságba gróf Teleki Józsefet. 1784-ben agg korára való tekintettel lemondott főispáni hivataláról; ezután részben Pesten, részben Tarnaörsön lakott. Pesten halt meg 1789. július 29-én, hetvenéves korában. Tarnaörsön temették el.

Házasságai és gyermekei

Orczy Lőrinc először 1740-ben nősült meg, felesége aszódi Podmaniczky Judit (1716–1758), akitől öt gyermeke született:

• Anna (1741–1805), hallerkeői gróf Haller Péter felesége
• Zsuzsanna (1744–1784), miháldi báró Splényi Gábor felesége
• József (1746–1804), feleségül vette karancsberényi gróf Gerényi Borbálát
• László (1750–1807), Abaúj vármegye főispánja, feleségül vette Theresia von Abensberg–Traun grófnőt
• Mária (1750 után–1802), hernádvécsei és hajnácskeői báró Vécsey Miklós felesége.

Első felesége halála után egy évvel Orczy Lőrinc újranősült. 1759. október 10-én az osztrák származású Anna Maria von Laffert bárónőt vezette oltár elé. A második házasságból két gyermek származott:

• Teréz (1760–1813), buzini gróf Keglevich Ádám felesége
• István (1760 körül), feltehetően kisgyermekként elhalálozott.

Művei

Orczy Lőrinc szobra Soltvadkerten

Cikkei, beszédei, levelei és költeményei a Magyar Hirmondóban (1782. 95. Beszéde gróf Teleki József Ugocsa-megyei főispán beköszöntésekor), a Magyar Musában (1788. III. Levele: Pest, Szent András hava 20.), az Orpheusban (II. 1790. Bucsuzása Abauj vármegye rendeitől Kassán. oct. 14. 1784.); a Magyar Museumban (I. Wieland Agathonjának utolsó könyvéből, Bold. báró Orczy Lőrincz fordítása, fels. Katharina orosz császárné törvénykönyvéből, mely 1776. orosz Pétervárott nyomt., és levelei Kazinczyhoz: Tarna-Eörs 1785. nov. 5., 1786. nov. l.); Uj Magyar Muzeumban (1853. I. Levelei Kazinczy Ferenchez 1785. okt. 5., 1786. nov. 1.).

Cím szerint

• Onomastica corona spect. ac generoso dno Stephano Orczi de eadem. A propensa filii obligatione ipso festo S. Stephani regis oblata. Anno quo: QVaeCVnqVe sVnt Vera, qVaeCVnqVe IVsta, qVaeCVnqVe sanCta qVaeCVnque aMabILIa CogItetIs. Budae, 1730.
• Mátra hegyei között mulatozó nimfáknak éneke, melyet a… herczeg Barkóczy Ferencz Magyarország herczeg primásának esztergomi érsek úrnak mintegy búcsúzó képpen szomorodott szível mondának. 1761. eszt. Hely n. (és Nagyszombat, 1765).
• Költeményes holmi egy nagyságos elmétől. A költeményes gyűjtemény öregbedésére a nagyságos szerzőnek különös engedelmével közre bocsátotta Révai Miklós. Pozsony; 1787. A digitális változat A Digitális Klasszika honlapján
• Mélt. l. báró Ortzi Orczy Lőrincz úrnak Nagy-Szőllősön 1782. esztend. mindszent havának 15. napján gr. Széki Teleki József úrnak Ugotsa vármegyei főispányi hivatallyába lett bé-iktattatása alkalmatosságával elmondott beszéde a gróf Teleki József úr arra tett feleletével edgyütt. Pest.
• Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. A költeményes gyűjtemény öregbedésére a nagyságos szerzőknek egyező akaratjokból közre bocsátotta Révai Miklós. Pozsony, 1789. (Barcsay Ábrahám költeményeivel és Révai verses ajánlásával). A digitális változat A Digitális Klasszika honlapján

Arcképe: rézmetszet Mannsfeldtől, és Stunder festménye után rézmetszet Ehrenreichtől Budán.

Források

• Barcsay Ábrahám - Orczy Lőrincz: Két nagyságos elmének költeményes szüleményei (MEK)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  Online hozzáférés