Virág Benedek

Virág Benedek

Virág Benedek (1775-ig Virág Ádám Ignác, Dióskál, 1752. körül – Buda, Tabán, 1830. január 25.) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere.

Élete

Jobbágycsaládból származott, gyermekéveit Nagybajomban töltötte. 13 éves korában Nagykanizsán a piaristáknál kezdette a gimnáziumot. 1772-ben a retorikai osztályba Pestre ment.

Emléktábla Pécsen

Emléktáblája Székesfehérvárott

Virág Benedek sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-2-13. Kőfalvi Gyula szobrász alkotása.

Virag Benedek arcképe, amely a rá emlékező cikk illusztrációjaként jelent meg 1880-ban

Virág Benedek emlékei az Ország Világ című folyóiratban (1880)

1775-ben Pesten a pálos rendbe lépett; bölcseleti és teológiai tanulmányait Pécsett fejezte be. Fölszenteltetése után Székesfehérváron kezdett tanítani a pálos gimáziumban.

Egyik szervezője volt az 1779-ben megalakult Hazafiúi Magyar Társaságnak, amely a honi szellemi élet irányítójaként működött.

Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, Virágot a székesfehérvári egyházmegye világi papságába vették fel, s megmaradhatott tanári állásában.

1794-ben megvált állásától, és Pestre költözött, ahol a Batthyány családnál nevelősködött; azonban betegsége miatt lemondott nevelői állásáról, és Budán húzódott meg, és ott élt abból a 300 váltóforintból, amelyet a vallásalapból kapott nyugdíjként. E csekély jövedelmét leapasztotta később a forint elértéktelenedése, és csak a 20-as években javította meg a nádor néhány száz forinttal. Segítséget csak igen jó barátaitól és írótársaitól fogadott el, azt is csak úgy lopták hozzája (például tűzifát).

Az 1810-es budai tűzvész attól a csekélységtől is megfosztotta, amije volt; elégtek a Magyar Századok példányai is. Rendszeresen fölkeresték a Pestre jövő írók: Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és a pesti írók: Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és mások.

Sírfelirata:

SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.

Emléke

• Nevét viseli a márianosztrai Virág Benedek Általános Iskola
• Lakóhelyén, mai nevén a Virág Benedek Házban jelenleg borpince működik
• Egykori lakhelyén, az ercsi plébánia falán emléktábla őrzi emlékét.
• Emlékére szobrot állítottak a budapesti I. kerületben (Szoborlap.hu)

Művei

Mint pécsi teológus levelezett a szintén pálos Ányos Pállal, és miután latin verseket már előbb is írt, írt magyar ódákat és hexameteres verseket a Magyar Múzeumba (1788–92) és az Orpheusba (1790); Kazinczyhoz írt 27 levele van a Kazinczy Ferenc Levelezése c. gyűjtemény IV–XI. köteteiben.

1. A székes fejér-vármegyebéli nemességhez, mikor a magyar korona őrizésére Budára menne Apr. 14. napján 1790. Buda. (Költemény. Névtelenül.)
2. Tekéntetes nemes Székes Fejér Vármegye öröm-ünnepére írt versek. Aprilis13., 14. napj. 1790. Pest. (Névtelenül.)
3. Carmen Seren. reg. principi Josepho Hungariae locumtenenti sacrum 1795. Buda. (Végén: Sándor Leopold Királyi herczeg palatinus emlékezete versekben.)
4. Ének a hazafiakhoz. Pest, 1797.
5. Ad nobiles e castris reduces. Hely és év n.
6. Virág Benedek munkái. Pest, 1799. (Magyar Minerva III. k.) Az eredeti kiadás a Digitális Klasszika honlapján.
7. Öröm ének. Hely n. (1800. József nádor és nejének Alexandrának Budára érkezése.)
8. Békesség óhajtás. Hely n. 1801. (Költemény.)
9. Horátzius Poetikája. Pest, 1801.
10. Lélius, vagy M. T. Cicerónak beszélgetése a barátságról. Magyarázta. U. ott, 1802.
11. Ft. Dományi Márknak, midőn a kegyesiskolákbéli szerzet őket provinciálisának választotta 1802. szept. 26. Hely n. (Költemény.)
12. Carmen Ill. ac Rev. Dno Francisco Miklósi Magno Varadinensium episcopo sacrum. Pestini, 1803.
13. Az üdősb Kátó vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről. Magyarázta. U. ott, 1803.
14. Négy predikátzio az anyaszentegyház négy evangelistáinak ünnepeire és: A Salve Regina magyarázattya. U. ott, 1803. Telegdi Miklós munkáiból.
15. Magyar poeták kik római mértékre írtak 1540–1780. U. ott, 1804.
16. Különös letzke a Szüz Mária képéről a magyar aranyon. Miller Jakab Ferdinand után írta. U. ott, 1804.
17. II. András arany bullája 1222. Kiadta magyarul. U. ott, 1805.
18. Négy prédikáczió. U. ott, 1805.
19. Két elmélkedés Fleury Klaudius apátúr egyházi historiájából. Buda, 1806.
20. A hetedik elmélkedés Fleury K. úrnak egyházi historiájából, az egyházi törvényhatóságokról. Pest, 1808.
21. Magyar századok IX–XIII. Buda, 1808. Rézmetszettel. (2. kiadás. U. ott, 1811.)
22. Jegyzetek a Magyar Beszédnek részeire. Buda, 1810.
23. Poemák. U. ott, 1811. (Ism. Annalen der Literatur. Wien, 1811. III. 322. 1.)
24. Memoria Exc. III. ac Rev. Dni Nicolai Milassin secundi apud Alba-Regalenses episcopi anni 1811. die 2. Juli mortui. Budae, 1811.
25. Baróti Szabó Dávidnak 1812. decz. 30. Hely n. (Költemény.)
26. Antionio Dréta abbati de Pilis et Szántó creato 1812. Weszprimii. (Költemény.)
27. Thalia. Pest, 1813. (Költemények.)
28. Euridice. U. ott, 1814. (Költemények.)
29. Döme Károlynak Metastasioból tett fordításaira 1815. okt. 25. Buda. (Költemények.)
30. Q. Horatius Flaccus levelei. Ford. Buda, 1815.
31. Költemények. U. ott, 1816.
32. Hunyadi László. Tragédia három játékban. U. ott, 1817. Rézmetszettel. (Bessenyei György tragédiájának versbe szedése.)
33. Poesia. U. ott, 1817.
34. Költemények hatos jambusokban Phaedrusként. U. ott, 1817.
35. Epodusok Horatiusból. Ford. U. ott, 1817.
36. Költemények Phaedrusként két szerzelékkel. U. ott, 1819.
37. Carmen alcaicum. (Az utolsó lapon: Illustr. ac. Rev. Dno Joanni Ladislao Pyrker de Felső-Eőr-Scepusiensium episcopo etc. 1819.) U. ott.
38. Magyar prosodia és magyar irás, vagy inkább ezen két tárgyról rövid észrevételek. U. ott, 1820.
39. Szatirák Horatiusból. U. ott, 1820.
40. Poetai munkák. Pest, 1822. Két könyv. (2. bőv. kiadás.)
41. Q. Horatius ódái. Ford. Buda, 1824. Az eredeti kiadás a Digitális Klasszika honlapján. (Bpest, 1873., 1876. és 1903. Római Remekírók 14., 15.)
42. Magyar lant. Buda, 1825. Három füzet.

Modern kiadás

• Virág Benedek válogatott művei. Vál., a szöveget gond., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Lőkös István. Bp., 1980.
• Virág Benedek: Magyar századok. Vál., sajtó alá rend. és az utószót írta Mezei Márta; a jegyzeteket készítette és a latin szövegeket ford. Wimmer Éva. Bp., 1983. Elektronikus változat a MEK-ben

Kazinczy emlékév. Virág Benedek levelei Kazinczy Ferencnek Tabán Társaság, 2009.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  Online hozzáférés
• Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka
• Vasárnapi Ujság 1854-1860
• Zalai Életrajzi Kislexikon
• Virág Benedek és kortársai Honismeret 2000/3 XXVIII.

Irodalom

• Kosztolányi Dezső: Ének Virág Benedekről (1915)

Külső hivatkozás

• Virág Benedek: Virág Benedek összes költeménye (MEK)