Ciszterci Szent István Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Ciszterci Szent István Gimnázium Székesfehérvár legrégibb középiskolája. A történelmi belvárosban, a Jókai utcában található. Fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Főapátsága. A gimnáziumban nappali, esti és levelezőtagozatos képzés folyik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola története egészen az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. Miután kiűzték a törököket a városból megjelentek a jezsuita atyák, akik rögtön templomépítésbe ill. iskolaalapításba fogtak. Négy illetve hatosztályos intézményüket kisebb megszakításokkal 1773-ig működtették. Ekkor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, így az iskola vezetését a pálosok vették át, akik 10 éven át tanítottak itt. II. József király szerzetesrendeket feloszlató rendeletét követően egy ideig Magyar Királyi Gimnázium néven működött. Később I. Ferenc újra engedélyezte a szerzetesrendek működését, és a székesfehérvári gimnáziumot a bencésekre akarta bízni. Ez nem sikerült, ezért Dréta Antal zirci kormányzó perjel kérésére az iskola 1813-ban ciszterci rend tulajdonába került. Első ciszterci igazgatója Villax Ferdinánd volt, aki később zirci apát lett. Az iskola 1851-ben főgimnáziumi rangot kapott és neve: A Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziuma lett, majd 1921-tõl Dr. Békefi Remig zirci apát javaslatára az intézmény A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziuma nevet viselte.

A gimnázium kezdetben az Oskola utcai épületben működött (ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár helyiségei vannak itt - pl. a régi díszterem ma olvasóteremként szolgál). Noha a rendházzal összekapcsolt épületet többször bővítették, az 1930-es évek elejére elkerülhetetlenné vált egy új épület létesítése. Ekkor az Oskola utca és a Jókai utca közötti területen álló egykori épületet a rend eladta a városnak és megvette a mai gimnázium területén lévő házakat. Ezeket lebontva építették fel a mai gimnázium Jókai utcai épületét.

A második világháborút követően döntő változások következtek: először 1945-ben új iskolarendszert vezettek be: a nyolcosztályos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. Így a gimnázium az 1945/46-os tanévtől átalakult, és mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola mûködött. A nagyobb érvágás 3 év múlva következett be: 1948-ban államosították a ciszterciek - a még egy évtizede sem használt, új gimnáziumát, majd 1950-től az Állami Ybl Miklós Reáliskolával egyesülve József Attila Gimnáziumként működött, továbbra is magas színvonalú, országos elismertséget hozó képzést nyújtva. Az idejáró diákokat városszerte "józsefes"-nek nevezték, a gimnáziumot pedig "József"-nek. A rendszerváltozást követően a gimnázium visszakerülhetett a ciszterci rend tulajdonába, először Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium nevet viselve.

A iskola jelenleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a gimnáziumban 8 és 4 évfolyamos képzés folyik. Évente két ötödik és egy kilencedik évfolyamot indítanak, így az osztályok száma 20. Esti ill. levelező tagozaton további 4 osztályban van lehetőség készülni az érettségi vizsgára.

Az iskolaépületében tágas tantermek találhatóak, amiket úgy alakítottak ki, hogy azok ablakai az iskola díszudvarára tekintsenek. A közönséges tantermek mellett egyéb, speciális funkciókkal rendelkező helyiséggel rendelkezik a gimnázium: 2 tornaterem és egy tornacsarnok, egy színházterem, ebédlő és konyha, természettudományi előadók (kémiai előadó, fizikai előadó, biológiai előadó), amikhez közvetlenül a megfelelő szertárak kapcsolódnak, könyvtár olvasóteremmel, stúdió. Nagyon szép a 90-es évek végén létesített kápolna. A gimnázium területén található egy tornaudvar (kosárlabda és focipályával) és egy díszudvar.

Az iskola híres tanárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola híres tanulói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]