Pálóczi Horváth Ádám

Pálóczi Horváth Ádám
Születéskori neve	Horváth Ádám
Született	Kömlőd, 1760. május 11.
Elhunyt	Nagybajom, 1820. január 28. (59 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő, író, hagyománygyűjtő, országgyűlési követ

Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő.

Élete

1773-tól a debreceni kollégiumban tanult. Mérnökként tevékenykedett, majd Füreden illetve Szántódón gazdálkodott, s közben verseket írt. A Hol-mi köteteinek (1-3, 1788-1793) számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először "magyar tenger"-nek. Mint országosan ismert költő az 1780-as évektől levelezett Kazinczy Ferenccel. Csokonai Vitéz Mihályt is barátságába fogadta, elsőként ismerte fel költői nagyságát. A nyelvújítási küzdelemben semleges álláspontot képviselt. Később az ortológusok dunántúli csoportjához vonzódván elhidegült a széphalmi mestertől. 1789-től a pesti, később a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja volt. Névtelenül jelent meg 1792-ben Felfedezett titkok című szentimentális énregénye. Ez a korabeli szabadkőművesség tanításainak összefoglalása. Annak a köznemességnek a jellegzetes képviselője volt, amely a felvilágosodás eszméit összhangba tudta hozni a nemzeti múlt hagyományaival. Kurucos hazafiság és erős németellenesség jellemezte. Röpiratban szállt síkra a nők egyenjogúságáért és a nemesség kiváltságainak visszaszorításáért. Petrikeresztúri tartózkodása idején (1812-1818) a Keszthelyi Helikon mintájára megalakította és összefogta a főként nőírókból álló „Göcseji Helikon”-t. Amikor németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a versek megtévesztő átköltésével terelte el magáról a gyanút.

Az Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár sok kiadatlan munkáját őrzi.

Pálóczi Horváth Ádám, Bihari János, Csermák Antal, Ruiztska Ignác emléktáblája Balatonfüreden

Pálóczi Horváth Ádám kastélyának emléktáblája Balatonfüreden

Emléktáblája Bajánsenyén, a református templom belső falán

Művei

• Sziveket újító bokréta (1770)
• Hunniás (1787)
• A lélek halhatatlansága felől való gondolatok, a mint azokat édes atyja halálakor szomorú szivvel rendbe szedhette (1788)
• Hol-mi (1788-1792, 1892)
• Magyar ódák, avagy Énekek (1788)
• Békesség angyala köszöntésire sümeghi banderiumnak felelettye (1790)
• A magyar asszonyok prókátora, a Budán öszve gyült rendekhez (1790)
• A férfiak felelete az asszonyokhoz. Arra a javallásra: hogy jó volna az asszonyokat is a közönséges gyülekezetekbe bébocsátani (1790)
• Két nagy hazafinak emlékezete (1790)
• Legrövidebb Nyári Éjtszaka (1791)
• Psychologia... (1792)
• Fogoly Hunyadi (1792)
• Felfedezett titkok (1792)
• Egy nemes biztatás az hiv vitéz magyarokhoz (1796)
• Dunántúli verseskönyv (1802)
• Ó és Új mint-egy Ötödfél-száz Énekek (1813)
• A tétényi leány Mátyás királynál (1816)
• Hyperboréi Zsenge (1817)
• Rudolphias (1817)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

Külső hivatkozások

• Magyar életrajzi lexikon
• Válogatás Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz Énekek c. gyűjteményéből (MEK)
• A magyar irodalom története
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.