Dzsentri
1. A dzsentri az angol köznemesség szóból származik. A középkorban a köznemeseket hívták gentrynek, akik a kapitalista fejlődés megindulása után a saját birtokaikon árutermelést folytattak.
2. A dzsentrik Magyarországon az 1867 után birtokát vesztett, gyakran hivatali, értelmiségi pályákra kényszerült nemesek voltak.
Tartalomjegyzék |
Angliában [szerkesztés]
A középkorban Angliában saját birtokain árutermelést folytató nemesség elnevezése a dzsentri.
A gentryk olyan földbirtokosok, akiket a Tudor-kor győzteseinek nevezhetünk, hiszen a bekerítésekből ők profitáltak a legtöbbet, birtokaikat megduplázták. Amikor például VIII. Henrik 1540-ben eladta a korábban kisajátított kolostorok birtokállományát, mindent a gentryk vásároltak fel. Ezenkívül az eladósodott parasztok földjeire is rátették kezüket, ezzel is növelve birtokukat. Körülbelül ötezer családról lehetett szó, akiknek politikai súlyuk is jelentős volt: békebírói és seriffi tisztségeket töltöttek be. Egyre képzettebbek lettek, jól ismerték a jogot. A bekerítések által megindult a tőkefelhalmozás révén a tőke ezen új vállalkozói réteg kezében összpontosult. Ők rendelkeztek a termelési eszközökkel, és a tönkrement parasztok, kézművesek (mint szabad bérmunkások) végezték a termelést számukra.
Magyarországon [szerkesztés]
Magyarországon az elnevezés az 1870-1880-as években terjedt el. Az elszegényedő, birtokait elveszítő nemesség, amely ragaszkodott társadalmi rangjához, úri életformájához, s egyfajta romantikus, antikapitalista nézeteket vallott. Többségük köztisztviselői, katonai pályára kényszerült. A 20. század első felében az úri középosztály elnevezést használták e réteg képviselőire.
A dzsentrik emlékezetes figuráit örökítette meg Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond számos regénye.
Forrás [szerkesztés]
- Dzsentri-regények - A magyar irodalom története V. kötet 1905-től 1919-ig
- A dzsentri és a korszak nacionalizmusa - A magyar irodalom története V. kötet 1905-től 1919-ig
- Történelmi fogalmak gyűjteménye
- Dzsentri - MEK
- Volt egyszer egy Magyarország, Szerkesztette: Gerő András-Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke (Balassi Kiadó-Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996)

