Festetics Pál (kamarai alelnök)
| gróf tolnai Festetics Pál | |
 | |
| Született | 1722. december 7. Ság |
| Elhunyt | 1782. április 7. (59 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | nagybossányi Bossányi Julianna (1734-1805) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Judit Szegedy de Mezö-Szeged Festetics Kristóf |
| Foglalkozása | jogász, kamarai alelnök |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Lipcsei Egyetem (–1743) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz gróf tolnai Festetics Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tolnai gróf Festetics Pál (Ság, 1722. december 7. – Pozsony, 1782. április 7.) nagybirtokos, kamarai alelnök, titkos tanácsos, Festetics György és Festetics Julianna apja.
Élete[szerkesztés]
A tolnai Festetics család sarja. Festetics Pál egy vagyonos Vas vármegyei köznemesi családban született Festetics Kristóf (1696-1768) somogyi alispán, királyi tanácsos, szeptemvir és mezőszegedi Szegedy Judit (1705-?) gyermekeként.[1] Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Pál (1653-1710) Vas vármegye alispánja és telekesi Török Ilona voltak. Festetics Kristóf 1746-ban vette fel a "tolnai" nemesi előnevét, és vele együtt az egész család.[2]
Festetics Pál tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben, 1742–1743-ban pedig Lipcsében végezte, ahol Johann Christoph Gottsched tanítványa volt. Hazatérve a kőszegi kerületi táblánál egy ideig joggyakornok, majd 1748-tól Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 novemberétől 1756 májusáig a vármegye megválasztott alispánja, 1751-ben országgyűlési követe.
1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában.
Festetics Pál, a Magyar Kamara alelnöke, magyar grófi címet nyert Mária Terézia magyar királynőtől 1772. február 24-én.[3] Mária Terézia királynő kinevezte titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777. május 16-án Baranya vármegye főispánjává nevezték ki, mely tisztséget haláláig betöltötte. „A 18. században nagy vagyonra szert tett Festetics családból egyedül Pál vállalt főispánságot.”[4]
A család keszthelyi hitbizományának tulajdonosa volt.[5]
1772-ben háromosztályos gimnáziumot alapított, aminek fenntartója is volt egyben. Az ő nevéhez fűződik még Keszthelyen a Szentháromság szobor, a templom főoltára, a heti vásár tartásának joga, Keszthely első tűzoltó-kocsijának a vásárlása.
Házassága[szerkesztés]
Jabloncán 1751. szeptember 8-án feleségül vette nagybossányi Bossányi Julianna Mária Borbálát[6] (Jablonca, 1734. február 9. – Bécs, 1805. február 27.), nagybossányi Bossányi Imre (1706-1781) alországbíró és Korláthköy Éva (1711-1798) lányát. Bossányi Julia grófnő édesapja, nagybossányi Bossányi Imre, 1774. december 12.-én grófi rangot kapott Mária Terézia magyar királynőtől.[7] Festetics Pál gróf és Bossányi Julianna grófnő házasságából kilenc gyermek született:
- Festetics Julianna (Jablonca, 1753. október 30.–Bécs, 1824. január 20.). 1.férje: gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi József (1751. január 12.–1774. november 30.). 2.férje: gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag.
- gróf Festetics György (Ság, 1755. december 31.–Keszthely, 1819. április 2.), a keszthelyi Georgikon alapítója, szabadkőműves, a Graeven huszárezred alezredese, nagybirtokos. Felesége: jakabházi Sallér Judit Rozália (Molnári, 1766. szeptember 24.– Molnári, 1829. március 28.)
- Festetics Erzsébet (1760–1832. február 9.). Férje: gróf Esterházy Károly (1756–Pozsony, 1828. július 7.)
- Festetics János (1763–1844). Felesége: Rohr Katalin.
- Festetics Imre (Simaság, 1764. december 2.–Kőszeg, 1847. április 1.), földbirtokos. 1.felesége: boronkai Boronkay Krisztina (*Nágócs, 1774. február 28.–Bécs, 1807. április 18.). 2.felesége: vizkeleti Vizkeledy Borbála.
- Festetics Anna. Férje: báró Révay Pál
- Festetics József
- Festetics Imre
- Festetics Mária (1775–1800. június 18.). Férje: gróf németújvári Batthyány Antal (1762. október 14.–1828. szeptember 20.), földbirtokos.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ genealogy.eu Festetics family 01
- ↑ Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 49. kötet - 172 - 174. oldal
- ↑ Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai Történelmi Közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007. Baranya megyei Levéltár, 2007. 118−119. o. Lábjegyzetében írja a szerző: Keveredésre ad okot, hogy két Pál gróf élt egy időben: József fia (1725−1782) és Kristóf fia (1722−1782).
- ↑ Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai Történelmi Közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007. Baranya megyei Levéltár, 2007. 118−119. o.
- ↑ familysearch.org Bossányi Julianna keresztelőjének bejegyzése
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 50. kötet - 136 - 138. oldal
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- gróf Festetics Pál
- Magyar életrajzi lexikon
- Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Budapest, Franklin K., 1928. 186−187. o.
- Keszthelyi Életrajzi Lexikon – online. Fejér György Városi Könyvtár Keszthelyi életrajzi lexikon F. archivált
| Elődje: Klimó György |
|
Utódja: Végh Péter |
.svg)