Abbázia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Opatija szócikkből átirányítva)
Abbázia (Opatija)
Opat1.jpg
Abbázia zászlaja
Abbázia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Abbázia
Jogállás város
Polgármester Ivo Dujmić
Irányítószám 51410
Körzethívószám (+385) 051
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abbázia (Horvátország)
Abbázia
Abbázia
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 14° 18′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 14° 18′ 30″
Az Abbázia weboldala

Abbázia (horvátul Opatija, németül és olaszul Abbazia) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dobreć, Ičići, Ika, Abbázia, Oprič, Pobri, Poljane, Vela Učka és Veprinac.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiumétól 8 km-re nyugatra, az Isztriai-félsziget északkeleti részén, a Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekszik. Közúton az Isztriai-félsziget felől az A8-as autópályán, a Trieszt és a Dalmácia felől az A7-es autópályán, Zágráb felől az A6-os autópályán érhető el. Vasútállomása Matuljiban van. A várost babérfa ligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvát neve az opatija (= apátság) főnévből származik, miként a magyar az azonos jelentésű olaszból.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az Učka hegye emelkedik fölé (1396 m), e hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget.

Növényzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban mediterrán növényzetet, gyönyörű parkokat találhat a látogató: babér, leander, pálmák nyújtanak kellemes környezetet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamos a mai strand előtt
Az egykori Operaház, átalakítva üzletházzá, 2011-ben üresen
A vitorlás kikötő
Abbázia, Stefánia szálloda

A 15. században bencések alapítottak itt kolostort. A 19. századig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, 1884-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.

1907-re Karlsbad (Karlovy Vary) után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 1908-tól Opatija-Matulji vasútállomástól villamos közlekedett a városon át egészen Lovranig.

1918-ig az Osztrák tengermellék, majd 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. Horvátország 1991-es függetlenné válásával hozzá került.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságának alapja az idegenforgalom, mely a városban évszázados múltra tekinthet vissza. Főleg klimatikus gyógyhelyként ismert, reuma, asztma, szívbetegség kezelése lehetséges itt. Strandsétányát 19–20. század fordulóján kezdték kiépíteni, mígnem 12 km hosszú lett Volosko felé, neve az olasz eredetű: Lungomare.

Turisztikai infrastruktúrája: 29 hotel, 5000 ágy, 1000 privát ágy várja a látogatókat, összesen 12 000 főt tudnak egyszerre fogadni, a kempinget is beszámítva.

2000-ben az Európai Értékelő Bizottság Környezetvédelmi Alapítványa Kék Zászlóval tüntette ki Abbázia kikötőjét.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az egykori névadó kolostorból mára csak az 1420-ban épült Szent Jakab-templom maradt, melyet 1506-ban, majd a 18. században is felújítottak, végül 1937-ben kibővítettek.
  • Szabadtéri színháza 2000 néző számára nyújt szórakozást.
  • Abbázia első villája a Villa Angiolina 1844-ből. Iginio Scarpa, fiumei nemes építtette és feleségéről nevezte el. A villát 2000-ben felújítottak.
  • A Lungomare a város egyik híres látványossága. Ezt a 12 km hosszú parti sétányt az Adria egyik legszebb sétányának tartják. A sétány első része 1899-re készült el, a második 1911-re. Opatija legpatinásabb épületei helyezkednek el a sétány mentén.
  • Abbázia jelképévé vált az 1956-ban Zvonco Car szobrászművész alkotta szobor, a Leány sirállyal. Helyén korábban egy grazi szobrász Tenger Madonnája szobra állt, amit az időjárás tönkretett, s most helyreállítására vár.
  • A Hotel Kvarner Opatija 1884-ben épült fel, mindössze 10 hónap alatt.
  • Villa Amalia (1890)
  • A Marijina Navještenja-templom alapkövét 1908-ban tette le Franjo Nagl trieszti püspök, de csak 1926-ra fejeződött be az építése.

Itt halt meg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horváth Tibor: Horvátország (Cartográphia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp. 2002.) ISBN 963-353-179-9 CM
  • Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt, Bp. 1998.) ISBN 963-243-842-6
  • Nagy Képes Földrajzi Világatlasz ISBN 9639677639
  • Opatija

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abbázia témájú médiaállományokat.