Karlovy Vary

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Karlovy Vary
2007-KarlovyVary-143s.jpg
Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról
Karlovy Vary címere
Karlovy Vary címere
Karlovy Vary zászlaja
Karlovy Vary zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Karlovy Vary
Járás Karlovy Vary
Polgármester Ing.Werner Hauptmann
Irányítószám 360 01
Népesség
Teljes népesség 53 708 fő (2008) +/-
Népsűrűség 909 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 447 m
Terület 59,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karlovy Vary  (Csehország)
Karlovy Vary
Karlovy Vary
Pozíció Csehország térképén
Koordináták: é. sz. 50° 13′ 42″, k. h. 12° 51′ 58″
é. sz. 50° 13′ 42″, k. h. 12° 51′ 58″
Karlovy Vary weboldala

Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%–át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t.

Történelem [szerkesztés]

IV. Károly, a városalapító szobra Karlovy Varyban

Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer Vállalat építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.

Politikailag jelentős események színhelye is volt:

Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például:

Karlovy Vary - Karlsbad látképe 1869-ben

Nevezetességei [szerkesztés]

Becherovka
  • Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34 – 73 °C között alakul; vizüket ivó–, fürdő– és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
  • A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonád a 19. században épült.
  • A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról.
  • Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát.
  • Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya.
  • Fontos terméke a Moser-üveg.

Látnivalói [szerkesztés]

Császárfürdő
Parkkolonnád
III. számú fürdő
Bristol Palace
Karlsbad, Alte Wiese, képeslap 1903.
  • Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
  • I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
  • Grandhotel Pupp (1760-1914)
  • Café Elefant
  • Városi Nezval Színház (1886)
  • Mária Magdolna templom (1485 körül)
  • Vridlo kolonnád (1971-1975)
  • Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
  • Károly – torony (1450 körül)
  • Szentháromság – oszlop (1716)
  • III. számú fürdő (1866)
  • Malomkút Kolonnád (1871-1881)
  • Pasteur – ház
  • Dvorák Park
  • Parkkolonnád (1881)
  • Katonai Gyógyház (1855)
  • Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház-és vetítőtermekkel további 600 fő részére.

Híres emberek [szerkesztés]

Neves vendégei voltak [szerkesztés]

Testvértelepülések [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.