Karlovy Vary
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Karlovy Vary | |||
 |
|||
| Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország |
||
| Kerület | Karlovy Vary kerület | ||
| Járás | Karlovy Vary járás | ||
| Polgármester | Dr.Veronika Vlková | ||
| Irányítószám | 360 01 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 53 708 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 909 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 447 m | ||
| Terület | 59,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Karlovy Vary
|
|||
| Karlovy Vary weboldala | |||
_-_flag.gif&filetimestamp=20080616222049)
Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85.000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppau - hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%–át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t.
[szerkesztés] Történelem
Karlovy Vary-t IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben nagy tűzvész keletkezett, s utána klasszicista épületek épültek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város, a legtöbb épületet a Fellner és Helmer Vállalat hozta létre. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központként működik. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.
Politikailag jelentős események színhelye is volt:
- 1732-ben politikai találkozó zajlott itt VI. Károly császár és I. Frigyes porosz király között.
- 1819-ben Metternich kancellár és a német uralkodók titkos összejövetelének helyszíne volt.
- 1864-65-ben Bismarck kancellár tartott itt titkos találkozókat.
- Közvetlenül a második világháború utáni években a német lakosságot kitelepítették a kollektív bűnösség elve alapján.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. A 73°C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót. Több mint 60 ásványi forrással rendelkezik, ebből tizenkettőt használnak gyógyító célokra. Az egyes források hőmérséklete 34 – 73 °C között alakul, ivó–, fürdő–, speciális gyógykúrákra használják fel e források vizüket. Az emésztőszerv – rendszer és az anyagcsere zavarainak gyógyítását szolgálják.
- A város híres az évenkénte rendezett Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról.
- Itt gyártják a híres cseh likőrt, a Becherovkát.
- Fontos terméke a Moser üveg.
[szerkesztés] Látnivalói
- Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
- I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
- Grandhotel Pupp (1760-1914)
- Café Elefant
- Városi Nezval Színház (1886)
- Mária Magdolna templom (1485 körül)
- Vridlo kolonnád (1971-1975)
- Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
- Károly – torony (1450 körül)
- Szentháromság – oszlop (1716)
- III. számú fürdő (1866)
- Malomkút Kolonnád (1871-1881)
- Pasteur – ház
- Dvorák Park
- Parkkolonnád (1881)
- Katonai Gyógyház (1855)
- Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház-és vetítőtermekkel további 600 fő részére.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1954. október 10-én Václav Patejdl énekes, zenész, szövegíró, a szlovák könnyűzene kiemelkedő egyénisége.
[szerkesztés] Neves vendégei voltak
- Arany János – 1867 – ben járt itt először, majd még kilenc alkalommal, a Toldiban is leírja a város születésének legendáját. "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének." – írta Karlsbad vizeiről.
- Wallenstein – 1630 – ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából.
- I. Péter orosz cár – 1711-12 – ben járt itt.
- Goethe – 13 alkalommal kereste fel Karlovy Vary-t.
- Friedrich Schiller
- Herder
- Gogol
- Lev Tolsztoj
- Liszt Ferenc
- Chopin
- Ludwig van Beethoven
- Brahms
- Grieg
- Dvořák
- Karl Marx
- František Palacký
- Móra Ferenc
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Források
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
- Dr. Stanislav Burachovič: Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
