Karlovy Vary

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Az Európa nagy fürdővárosai
világörökségi helyszín része
Karlovy Vary
Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról
Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról
Karlovy Vary címere
Karlovy Vary címere
Karlovy Vary zászlaja
Karlovy Vary zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületKarlovy Vary-i
JárásKarlovy Vary-i
Polgármester Andrea Pfeffer Ferklová
Irányítószám 360 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség49 043 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség909 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület59,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″
Karlovy Vary weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karlovy Vary (németül Karlsbad, napjainkban már régiesen hangzó magyar nevén Károlyfürdő) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.

Fekvése[szerkesztés]

Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%-át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[2]

Története[szerkesztés]

IV. Károly, a városalapító szobra Karlovy Varyban

Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A harmincéves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer cége építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.

Politikailag jelentős események színhelye is volt:

Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például:

Karlovy Vary - Karlsbad látképe 1869-ben

Nevezetességei[szerkesztés]

Becherovka
  • Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34–73 °C között alakul; vizüket ivásra, fürdésre és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
  • A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonnád a 19. században épült.
  • A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválról.
  • Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát.
  • Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya.
  • Fontos terméke a Moser-üveg.
  • A 18. században épült, híres Grandhotel Pupp a filmfesztivál idején a mozisztárok kedvelt szálláshelye, valamint jelentős helyszíne volt a Casino Royale James Bond-filmnek is.

Látnivalói[szerkesztés]

Császárfürdő
Parkkolonnád
III. számú fürdő
Bristol Palace
Karlsbad, Alte Wiese, képeslap 1903.
A belváros
  • Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
  • I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
  • Grandhotel Pupp (1760-1914)
  • Café Elefant
  • Városi Nezval Színház (1886)
  • a Mária Magdolna-templom (1733–1736) a közvélekedés szerint Kilian Ignaz Dientzenhofer fő műve. A stukkókat Ignaz Palliari, az ácsmunkákat és a padokat František Dietl, a lakatosmunkát Jan Kašpar Kraus és Jan Petr Hüttner készítette.[3]
  • Vridlo kolonnád (1971-1975)
  • Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
  • Károly-torony (1450 körül)
  • Szentháromság-oszlop (1716)
  • III. számú fürdő (1866)
  • Malomkút Kolonnád (1871-1881)
  • Pasteur-ház
  • Dvořák Park
  • Parkkolonnád (1881)
  • Katonai Gyógyház (1855)
  • Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház- és vetítőtermekkel további 600 fő részére.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2023 között
Lakosok száma
7291
10 579
53 112
36 263
42 875
60 950
48 639
49 046
44 323
49 043
1869188019211950197019802011201720212023
Adatok: Wikidata

Híres emberek[szerkesztés]

Neves vendégei voltak[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  2. The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
  3. Sv. Maří Magdalény[halott link]

Források[szerkesztés]

  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma Útikönyvek, ISBN 963-243-185-5  
  • Dr. Stanislav Burachovič: Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
  • Jan Skřivánek; ford. Szabó Endre: Egynapos kirándulások Prágából (PDF) pp. 4–5. Sign-Print pro, Prága, 2009. [2009. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 11.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Karlovy Vary
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.