Karlovy Vary

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Karlovy Vary
2007-KarlovyVary-143s.jpg
Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról
Karlovy Vary címere
Karlovy Vary címere
Karlovy Vary zászlaja
Karlovy Vary zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Karlovy Vary-i
Járás Karlovy Vary-i
Polgármester Ing.Werner Hauptmann
Irányítószám 360 01
Népesség
Teljes népesség 49 864 fő (2014. jan 1.)[1]
53 358 fő (2001)[1]
56 054 fő (1991)[1]
56 992 fő (1980)[1]
52 310 fő (1970)[1]
50 034 fő (1961)[1]
41 136 fő (1950)[1]
63 506 fő (1930)[1]
53 112 fő (1921)[1]
52 808 fő (1910)[1]
42 653 fő (1900)[1]
28 629 fő (1890)[1]
22 318 fő (1880)[1]
14 185 fő (1869)[1]
Népsűrűség 909 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 447 m
Terület 59,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karlovy Vary (Csehország)
Karlovy Vary
Karlovy Vary
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 13′ 42″, k. h. 12° 51′ 58″Koordináták: é. sz. 50° 13′ 42″, k. h. 12° 51′ 58″
A Karlovy Vary weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.

Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%-át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Károly, a városalapító szobra Karlovy Varyban

Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer Vállalat építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.

Politikailag jelentős események színhelye is volt:

Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például:

Karlovy Vary - Karlsbad látképe 1869-ben

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Becherovka
  • Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34 – 73 °C között alakul; vizüket ivó–, fürdő– és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
  • A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonád a 19. században épült.
  • A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról.
  • Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát.
  • Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya.
  • Fontos terméke a Moser-üveg.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Császárfürdő
Parkkolonnád
III. számú fürdő
Bristol Palace
Karlsbad, Alte Wiese, képeslap 1903.
  • Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
  • I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
  • Grandhotel Pupp (1760-1914)
  • Café Elefant
  • Városi Nezval Színház (1886)
  • Mária Magdolna templom (1485 körül)
  • Vridlo kolonnád (1971-1975)
  • Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
  • Károly – torony (1450 körül)
  • Szentháromság – oszlop (1716)
  • III. számú fürdő (1866)
  • Malomkút Kolonnád (1871-1881)
  • Pasteur – ház
  • Dvorák Park
  • Parkkolonnád (1881)
  • Katonai Gyógyház (1855)
  • Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház-és vetítőtermekkel további 600 fő részére.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neves vendégei voltak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.