Bad Ischl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Ischl
Bad Ischl címere
Bad Ischl címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Kerület Gmunden (GM)
Polgármester Hannes Heide
Irányítószám 4820
Népesség
Teljes népesség 14 058 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség 86 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 468 m
Terület 162,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bad Ischl  (Ausztria)
Bad Ischl
Bad Ischl
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 13° 37′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 13° 37′ 10″
Bad Ischl weboldala

Bad Ischl nemzetközi jelentőségű üdülőváros Ausztriában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bad Ischl Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén Salzkammergut központjában 468 m magasan fekszik alpesi környezetben. Észak-déli kiterjedése 19,6 km, kelet-nyugati 17,8 km, a településterület 162,85 km², melynek 71,9%-a erdős, 7,9%-a mezőgazdaságilag hasznosítható. Városrészei: Ahorn, Bad Ischl, Haiden, Jainzen, Kaltenbach, Lauffen, Lindau, Pfandl, Perneck, Reiterndorf, Rettenbach, külső területek: Eck, Hinterstein, Kößlbach, Kreutern, Mitterweißenbach, Ramsau, Roith, Steinbruch, Steinfeld, Sulzbach.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A prehisztorikus Hallstatt- és La Tène-kulturák idején is lakták. I. e. 15-ben a Római Birodalom része lett (Noricum provincia). Egy Mithrász-fogadalmi tábla 170 utánról római vámállomás jelenlétére utal.

A vidék sokat szenvedett a magyar kalandozások idején. Ezt követően a Babenbergek, majd a salzburgi hercegérsekek birtokába került a 12. század folyamán, az ezt követő gazdasági fejlődés motorja a sóbányászat lett, a kitermelés tulajdonjoga a későbbiekben sok viszály forrása volt. Első írásos említését 1262-ből ismerjük, Iselen néven.

III. Frigyes császár emelte a települést vásárváros rangjára 1466-ban. A Salzkammergut név első említése oklevélben 1656-ban. Érdekesség, hogy az ellenreformáció idején a helyi (Salzburg környéki) protestánsok Erdélybe és Magyarországra települtek ki. Ischl város 1906-ban vette fel a „Bad” (fürdő) előnevet, 1920-tól hivatalosan is fürdőváros, de városi rangot csak 1940-ben kapott. A második világháború végén amerikai megszállási zónába került, az amerikai katonai hatóságok területén DP-tábort létesítettek.

Fürdőváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1821-ben Dr. Franz Wirer bécsi orvos számolt be helyi kúraeredményeiről, ennek nyomán az első mintegy 40 gyógyulni vágyó 1822-ben érkezett, a következő évben, amely az ischli gyógyfürdő tulajdonképpeni alapítási éve, a betegek száma megduplázódott, és a helység gyorsan európai hírűvé lett. Ez nem kevéssé annak volt köszönhető, hogy a vendégek soraiban olyanok is megfordultak, mint Metternich és Rudolf trónörökös, vagy Ferenc Károly főherceg és felesége, Zsófia főhercegné, Ferenc József szülei. Az 1827/1828-as szezonban nyílt az első hotel (Gasthof zur Post), mely egyben Salzkammergut első szállodája is volt.

A fürdőváros fénykorát 1849 és 1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Erzsébet hercegnővel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a Seeauerhaus-ban (ma múzeum), és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték. Különösen zenei kiválóságok kedvelték az üdülővárost, mint Anton Bruckner, Johann Strauss, Johannes Brahms és Lehár Ferenc, sokuk villát is vásárolt vagy építettett, Lehár például 1912-ben, sőt, mint Lehár (1948-ban) vagy Oskar Strauß itt is fejezte be az életét, és ide temetkezett.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bad Ischl, értelemszerűen az idegenforgalomból él, évi 385.000 vendégéjszakával (2005), turisztikai jelentőségéhez nem kevéssé hozzájárul központi fekvése Salzkammergutban.

„Menschen, Mythen, Monarchen“ címen a 2008-as szezonra nagyköltségvetésű programsorozatot késztettek elő, de vannak visszatérő események, mint a Katrin-Berglauf, Glöcklerlauf (jan 5), Kaiserbummel (aug 18), császármise, (aug 18, Ferenc József születésnapja), Kaiserfest (aug 15), American Music Festival, Operettenfestspiele/Leharfestival, Kaiserlauf (szept)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Császárvilla és park
  • Lehár-villa
  • Brahms-villa
  • Johann Nestroy villája
  • Johann Strauss villája
  • Oskar Strauss villája
  • Városi múzeum
  • Kongresshaus
  • Sophiens Esplanade (épült 1830-ban)
  • Közlekedési múzeum (Museum Fahrzeug-Technik-Luftfahrt)
  • Fotómúzeum a Marmorschlösslben, ez Sissi egykori teaháza
  • Ischlerbahn szabadtéri múzeum
  • Haenel-Pancera-múzeum
  • Ivócsarnok (Trinkhalle, 1829)
  • Kálvária (1704)
  • Lehár Ferenc síremléke
  • Kalß-féle Betlehem (300 figura)
  • Rk. templom St.Nikolaus (1344)
  • Kreuzkapelle (1726)
  • Plaßmühle (1599 - 1607)
  • Villa Blumenthal, elődját az 1893-as chicagoi világkiállításra szurokfenyőből építették, mint az "első készházat", 1895-ben mészkőből újraépítették.
  • Wildenstein-várromok
  • Az 1826 óta üzemelő Café Ramsauer
  • Kaiser-Jagdstandbild (emlékmű, 1910)
  • Rudolf-emlékmű (1839)
  • Wirer-emlékmű (1839)
  • Hasner-emlékmű(1893)
  • Lehár-emlékmű (1958)
  • Stelzhamer-emlékmű
  • Ferenc Károly-kút (1881)
  • Maximiliankút (1868)
  • Mária-Lujza-forrás (1840)
  • Onderdonk-kút (1951)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Ischl témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]