Vrbovsko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vrbovsko
Vrbovsko Panorama.jpg
A város látképe.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Vrbovsko
Rang város
Polgármester Željko Mirković
Irányítószám 51326
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 1647 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 470 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrbovsko  (Horvátország)
Vrbovsko
Vrbovsko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 15° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 15° 04′ 40″
Vrbovsko weboldala

Vrbovsko város és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Blaževci, Bunjevci, Carevići, Damalj, Dokmanovići, Dolenci, Donji Vučkovići, Donji Vukšići, Draga Lukovdolska, Dragovići, Gomirje, Gorenci, Gornji Vučkovići, Gornji Vukšići, Hajdine, Hambarište, Jablan, Jakšići, Kamensko, Klanac, Komlenići, Lesci, Liplje, Lukovdol, Ljubošina, Majer, Mali Jadrč, Matići, Međedi, Mlinari, Močile, Moravice, Musulini, Nadvučnik, Nikšići, Osojnik, Petrovići, Plemenitaš, Plešivica, Podvučnik, Poljana, Presika, Radigojna, Radočaj, Radoševići, Rim, Rtić, Severin na Kupi, Smišljak, Stubica, Štefanci, Tići, Tomići, Topolovica, Tuk, Veliki Jadrč, Vučinići, Vučnik, Vujnovići, Vukelići, Zapeć, Zaumol, Zdihovo és Žakule települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiumétól 50 km-re keletre, Ogulintól 17 km-re északnyugatra, a Dobra partján, az A6-os autópálya mellett fekszik. A horvát Hegyvidék (Gorski kotar) legkeletibb városa.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vrbovsko első említése 1481-ből származik, amikor ez a terület a Frangepán család birtoka volt. A település Gormirjéval és Lukovdollal együtt szerepel az 1486-os modrusi urbáriumban is. A 16. század elején a török pusztítások következtében régi lakossága elmenekült, vidéke elnéptelenedett. Rövidesen teljes lakosságcsere ment végbe, mert 1599-től a török által megszállt végekről, Boszniánól, Likából és Észak-Dalmáciából a védelmi célokkal több hullámban nagy számú pravoszláv szerb lakosságot telepítettek be. A betelepítettek a vlach jog alapján kiváltságaik fejében katonai szolgálattal tartoztak. A 18. században az újonnan épített Karolina út mentén a Tengermellékről, Krajinából és Češće vidékéről újabb családok érkeztek. Ekkor alakult ki a város mai nemzetiségi összetétele, melynek 57%-a horvát, 36%-a szerb és 7%-a egyéb nemzetiségű lakos.

A település első templomának építési ideje nem ismert- A második templom 1755-ben épült a Legszentebb Oltáriszentség és Nepomuki Szent János tiszteletére szentelve. Ez a templom valahol a mai erdőgazdaság épületével szembeni sportpálya és játszótér helyén volt, rossz állapota miatt 1887-ben bontották le. Vrbovsko plébániáját 1790-ben alapították. Vrbovsko történetében különös fontosságú esemény volt amikor 1785-ben II. Józseftől szabad királyi városi kiváltságokat kapott. Az a város számára önkormányzatot, szabadon választott magisztrátust és bírói testületet, lakói számára a jobbágyság helyett szabad városi polgári jogokat biztosított. A katonai határőrvidékek megszüntetése után 1886-ban Modrus-Fiume vármegye részeként Vrbovsko is betagozódott a ország közigazgatási rendszerébe. Mai plébániatemplomát 1893 és 1904 között építették. Vrbovsko község mai formájában 1962-ben alakult meg. Városi rangot 1997-ben kapott. 2011-ben a városnak 1647, a községnek összesen 5019 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1216 1346 1423 1506 1490 1306 1269 1531 1395 1736 1945 2037 1993 2047 1894 1647
A plébániatemplom

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma 1893 és 1904 között épült neogótikus stílusban. Latin kereszt alaprajzú épület sokszög záródású szentéllyel, harangtornya az északi oldalon áll. Orgonáját 1906-ban építették. Belsejét 1928-ban Franjo Martini akadémiai festő festette ki. 2008-ban restaurálták.
  • A Páduai Szent Antal kápolna a város legrégibb szakrális épülete 1710-ben épült.
  • A Dobra hídjánál 1830-ban épített Nepomuki Szent János kápolnát 1943-ban lerombolták.
  • A Kármelhegyi Boldogasszony temetőkápolna a 20. század elején épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ivan Goran Kovačić (1913-1943) horvát író és költő a községhez tartozó Lukovdolban született. Alapiskola viseli nevét viseli a városban.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]