Stara Baška

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stara Baška
Stara Baška.jpg
Stara Baška látképe
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Punat
Rang falu
Polgármester Mladen Juranić
Irányítószám 51521
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 112 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 - 70 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stara Baška  (Horvátország)
Stara Baška
Stara Baška
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 57′ 30″, k. h. 14° 41′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 57′ 30″, k. h. 14° 41′ 15″

Stara Baška falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Punathoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krk sziget déli részén Punattól 8, Krktők 16 kilométerre délkeletre az azonos nevű széles öböl partján, két kilométer hosszú szűk tengerparti területen található. A tengerpart teljes hosszúságában köves, sziklás, részben homokos strandok húzódnak. A többi régi tengerparti településtől eltérően, melyeket a szűk, kanyargós utcák jellemeznek Stara Baška házcsoportjai egymástól viszonylag távolabb a terep adta feltételekkel épültek meg. A meredek part és a hegyek közötti szűk hely miatt a falu hosszan elnyúlva települt. A falu délkeleti végén található a Zala strand és a strand felett a Szent Jeromos templom romjai. Az öböl a környező hegyek és a Klobučac-félsziget által védett lenne a szelektől, Stara Baška mégis a sziget egyik legszelesebb helye. A gyakran fújó bórától nem védik a környező a letarolt sziklás, néhol kietlen magaslatok, melyeken csak néhol terem meg az alacsony növényzet. A település délkeleti vége előtt kis kikötő található, ahol a helyiek vizi járművei mellett nyáron sok turistacsónak is áll. Az öböl előtt mintegy 3 kilométerre fekszik a kis lakatlan Galun-sziget.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stara Baška már a 14. században is lakott hely volt. A török terjeszkedés elől menekültek éltek itt, akik a sziget végében alapították meg pásztor településüket. Ezt a helyet egészen a 17. század második feléig Krajnak (vég), vagy Pod Krajnak (vég alatt), lakóit pedig krajiaknak, azaz végieknek nevezték. A Stara Baška nevet 17. századtól használják a falura annak ellenére, hogy a tulajdonképpeni Baška sokkal régebbi alapítású nála. A település a sziget többi falujához hasonlóan 1480-ig a Frangepánok uralma alatt volt, akik a velenceiek vazallusaiként kormányozták a szigetet. 1480-ban Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. 1867 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A település egészen 1886-ig a szomszédos Baškához tartozott. Ekkor annak ellenére, hogy Baškához légvonalban közelebb fekszik az újonnan alapított Punat községhez csatolták. Ennek a fő oka az, hogy a Baška felé vezető út magas és meredek sziklák között vezetett és kocsival nem volt járható, míg a punati út sokkal jobb minőségű volt. Ma is Punatról vezet az egyetlen út a településre. 2011-ben a falunak 112 lakosa volt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu lakói évszázadok óta juhászok, pásztorok voltak. Még ma is a juhászat a fő mezőgazdasági tevékenység a településen. Az egyedülálló természeti szépségek idővel ide vonzották a turisták tömegeit, így ma már a turizmus és a vendéglátás jelenti a fő bevételt az itt élők számára. Majdnem mindegyik háznak van kiadó szálláshelye turisták számára. A másik fontos megélhetési forrás a halászat. A templom mellett egy bolt és kocsma is található itt. Ezen kívül három étteremmel is rendelkező panzió és egy pizzéria szolgálja a turisták igényeit. Az egyetlen nagyobb gazdasági létesítmény a falu bejáratánál található "Škrila" autóskemping. A település nagy problémája a vízvezeték hálózat hiánya. A környező hegyek meredek lejtőin vannak ivóvízforrások, de hozamuk nem elégséges a település ellátásához. Bár az utóbbi időben találtak bővebb forrást és a tervek alapján folyamatban van a vízvezeték kiépítése, mégis még mindig kérdéses, hogy elég lesz-e a száraz nyári hónapokban is az ellátásra. Télen ugyanis alig több mit százan élnek itt, de nyáron a kempinggel együtt az itt tartózkodók száma eléri a kétezret.

Stara Baška strandja
Stara Baška kikötője
A Szent Jeromos templom romjai

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma.
  • A Szent Jeromos tiszteletére szentelt 13. századi templom romjai a Zala öböl felett. A Stara Baška elődjének a középkori Kraj falunak a temploma volt. A templom egyhajós, félköríves apszissal, a középkori templomoktól eltérően észak-déli tájolással. Falai a szentély és a homlokzat kivételével az egykori boltozat magasságáig állnak, szakszerűen konzerváltak. [2]
  • A Stara Baškából Baška Bartolomja nevű részéig vezető régi makadámút, mely a szurdokokon, sziklákon és egyéb természeti képződményeken kívül szépséges kilátást is nyújt a Kvarner-öbölre, Cresre, Rabra, Zenggre és a Baškai völgyre. Különösen elő és utószezonban sok turista és hegymászó teszi meg ezt az utat.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legutóbbi népszámlálás alapján, 2011-ben Stara Baškán 112 lakos élt. Valójában télen mintegy száz fő tartózkodik a településen, nyáron pedig a turisták miatt a létszám kétezer fő fölé emelkedik.

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
295 324 354 389 432 411 369 377 347 311 247 161 99 112 92 112

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]