Punta Križa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Punta Križa
PuntaKriza-zaliv.jpg
A Pogana-öböl 2 km-re nyúlik be a sziget belsejébe.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Mali Lošinj
Jogállás falu
Irányítószám 51554
Körzethívószám +385 051
Népesség
Teljes népesség 61 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 50 m
Terület 15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Punta Križa (Horvátország)
Punta Križa
Punta Križa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 38′ 15″, k. h. 14° 29′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 38′ 15″, k. h. 14° 29′ 40″

Punta Križa (olaszul: Punta Croce) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cres szigetének legdélibb települése Cres városáról 38 km-re délre, Osortól 11 km-re délkeletre a sziget belsejében fekszik. Nyugatra az itt mintegy 5 km széles Lošinji-csatorna túloldalán húzódik Lošinj szigete. Délre a tengerben zátonyok és két sekély szigetecske, melyeket Palacolnak, illetve Orudának neveznek. Keleten mintegy 6 km-re a kis Trstenik-sziget található. Északra a legközelebbi település Osor. Punta Križa környékén még 16 kisebb telep: északra 6 km-re Grmosaj és Matalda, Osor irányában, Drakovac, Peknji, Ograde és Smrečje nyugatra, Peski, Fontana, Sveti Andrija, Veli Mikložan, Pogana és Luzare délre, Murtovnik és Sveti Anton keletre, Perhavac és Ul a központi település közelében találhatók. Többségük tulajdonképpen lakatlan, hiszen nincs állandó lakosságuk, de a házak többségét felújították és a nyári hónapokban használják is őket. Ezek az egykori pásztorszállások ma a pihenést szolgálják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét onnan kapta, hogy a környező pásztorszállásokhoz vezető utak kereszteződésében feküdt. Lakói évszázadok óta juhokat tenyésztettek és még ma is a juhászat az itt lakók fő bevételi forrása, bár a turizmusból, az apartmanok és szobák kiadásából származó bevétel is egyre nagyobb szerepet játszik. 1857-ben 154, 1910-ben 225 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, majd olasz uralom alá került. 1943-ben átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 61 lakosa volt. A településre 1970-ben vezették be az áramot, az utakat 1974-ben aszfaltozták, addig a szigetnek ez a része csak gyalog, vagy hajón volt megközelíthető. Telefon 1994 óta van a településen, a vízvezeték azonban még nem készült el. A turisták igényeit elégíti ki a településtől délre, az azonos nevű öbölben található Baldarin autós kemping, melynek egy része a naturisták számára van kialakítva. Pogana és Sveti Andrija között is található egy kisebb kemping, melynek Punta Križa a neve. A környék gazdag állatvilágának köszönhetően elterjedt a vadászati turizmus is. A településtől nyugatra fekvő Kaldonta-öbölben halnevelő telep működik. A faluban néhány vendéglátóipari egység is található.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
154 155 158 232 227 225 196 212 238 187 194 102 69 81 61 61

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Antal tiszteletére szentelt temploma a 15. században épült.
  • A temetőben áll a román stílusú Szent András templom, mely egy még régebbi szakrális épület alapjaira épült.
  • A településen a Ciprijan és Vela staža nevű magaslatok alatt még két kisebb kápolna található.
  • A falu évente június 24-én ünnepli védőszentjének Szent Ivánnak a napját.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]