Cres (sziget)
| Cres | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Primorsko-Goranska |
| Székhely | Cres |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 7.9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 405,7 km² |
| Legmagasabb pont | 648 m, Gorice |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
 Cres
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 44° 57′ 37″, k. h. 14° 24′ 29″ | |
A Horvátországhoz tartozó Cres (olaszul Cherso) az Adriai-tenger legnagyobb szigete 405,70 km² területével. Teljes partszakaszának hossza 248 km, legmagasabb csúcsa a 648 méter magas Gorice. Lakossága 3200 fő.
A Kvarner-öbölben található, Krkről komppal érhető el.
Egykoron Cres és Lošinj egy sziget volt, de a rómaiak kiásták Osornál az Osori-csatornát, ettől kezdve két különálló sziget Cres és Lošinj. Ma egy híd köti össze a két szigetet.
A sziget külön érdekessége az itt található édesvizű Vrana-tó, de mint a világszerte rendkívül ritka fakókeselyű egyik utolsó fészkelőhelye is ismert.
Története [szerkesztés]
A történelem folyamán a stratégiai szerepe volt a legfontosabb, mert ez az Isztriához legközelebb fekvő sziget.
Cres szigetét már az ókori görögök is ismerték. A görögök egyik mondája szerint Médeia laszonnal és az argonautákkal erre menekült, és itt ölte meg testvérét, Apszürtoszt, s dobta a tengerbe tagjait. Az emberi végtagokhoz hasonló szigetecskéket e monda után nevezték el a görögök Apszürtidész-szigetcsoportnak.
Cres szigete már i. e. 4. században illírek által lakott terület volt. Az i. e. 2. században rómaiak érkeztek a szigetre, a Res Publica Crespa elnevezés tőlük ered. A Római Birodalom bukása után Bizánc uralma alá került. A horvát királyok a 7. századtól uralták a szigetet, majd a 10-11. században magyarok, velenceiek, és Bizánc váltogatta egymást a hatalom gyakorolásában. 1409-től 1797-ig tartó velencei uralom után Napóleon uralkodott a szigeten, ezután az osztrákok. Az első világháború után olasz, a második világháború alatt német fennhatóság alatt állt. A második világháború végeztével Jugoszláviához csatolták. 1991-ben a független Horvátország része lett.
Települései [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
|
|||||
