Komáromszentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komáromszentpéter (Svätý Peter)
Szentpéter08.JPG
A szentpéteri katolikus templom
Komáromszentpéter címere
Komáromszentpéter címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Rang község
Polgármester Jobbágy József
Népesség
Teljes népesség 2734 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 138 m
Terület 34,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komáromszentpéter  (Szlovákia)
Komáromszentpéter
Komáromszentpéter
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 18° 15′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 18° 15′ 49″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Komáromszentpéter (szlovákul Svätý Peter, korábban Dolný Peter, általánosan használt nevén Szentpéter) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentpéter Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, a Dzsinzsa-patak mentén. Közigazgatási területe 34,3 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a mátyusföldi síkságon át egészen az Öreg-Nyitráig. Kovácspuszta (Kováčova samota) tartozik hozzá.

Szentpétert délről Komárom, Hetény, Izsa és Marcelháza, keletről Újpuszta és Madar, északról Perbete, Újgyalla és Ógyalla határolja.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentpéteren egy gólyafészket tartanak nyilván 2012 óta, ebben 2013-ban 4 gólyafióka nevelkedett.[2] 2014. március 13-án a gólyafészket alátétre helyezték.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már az bronzkorban is lakott volt, sírokat, szláv és honfoglalás kori temetőt tártak fel. temetőt tártak fel határában. Az 1332-ben épült Szent Péter-templom mellett létesült, ekkoriban Sanctus Petrus (Zenthpeter) néven említik és a komáromi vár birtoka volt. A török portyázások idején csaknem teljesen elpusztult, 1659-ben a Zichy-család kapta adományba. 1849-ben harci cselekmények színhelye, a közeli erdő szélén táboroztak a béketárgyalások idején az orosz egységek, a helyet ma is Muszkakőnek hívják.

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községről: "Szent-Péter, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 3/4 mfd. 1190 r. kath., 997 reform., 23 zsidó lak., kath. és reform. anyaegyházakkal. Határának nagyobb része róna, kisebb részben dombos. Földje fekete és sárga homok, de mind a mellett igen termékeny; rétjeit a Zsitva árjai rongálják. Van itt 109 1/2 egész urbéri telek, szőlőhegy, uradalmi szeszgyár, és jeles birkatenyésztés. Birja gr. Zichy Miklós, de hajdan a komáromi várhoz tartozott." [3] A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

A második világháború után a község lakosságának mintegy egynegyedét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákokat telepítettek.

2010. júniusában a Dzsinzsa-patak áradása súlyos károkat okozott a községben[4].

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 2959 lakosából 2881 magyar volt.

1921-ben a községnek 2851 lakosa volt, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) pedig szlovák nemzetiségű[5].

2001-ben 2621 lakosából 1930 (73,6 %) magyar, 675 (25,8%) pedig szlovák nemzetiségű volt. Ugyanebben az évben 1996 (76,1 %) római katolikus, 291 (11,1%) református, 170 (6,4 %) evangélikus vallású lakosa volt a községnek.

2011-ben 2734 lakosából 1870 magyar és 780 szlovák volt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szőlőtermesztéséről és bortermeléséről híres faluban nagyon sok magánvállalkozás is működik (tésztagyár, kukoricapehely gyártás, viaszgyertyákat előállító üzem).

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda - az alapiskola 2003-ban vette fel Kossányi József nevét.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Kollányi Ferenc (1863–1933) egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja.
  • Itt született Kossányi József (1908-1988) költő, kritikus és tanár, akiről a helyi alapiskolát és a szentpéteri cserkészcsapatot is elnevezték.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mártonnak szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. A templomot 2006-ban újították fel.
  • Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, orgonája 1935-ből való.
  • Evangélikus temploma 1956-ban épült.
  • A Zichy-kastély a 18. században épült, jelenleg[6] romos állapotban van. A kastélyt körülvevő parkot a Zichyek létesítették a 19. század végén. A védett park területe 4,41 hektár[7].
  • A községben fennmaradt egy 1926-ban épült régi malom.
  • A temetőben található a Zichyek családi síremléke. A református temető kapuját Kosdi Péter állíttatta 1931-ben.
  • A községi hivatal falán található mozaik 1988-ban készült.

Emlékművek, emléktáblák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A két világháború szentpéteri áldozatainak emlékműve, valamint a községben elesett szovjet katonák emlékműve a temetődombon található.
  • A református templom udvarában 2003-ban kopjafát (Csicsói Nagy Géza alkotása) állítottak a sztálinista diktatúra áldozatainak emlékére.
  • Zichy Miklós faragott emlékműve a kastélyparkban található.
  • A községi hivatal előtt áll a honfoglalás 1100. évfordulójára 1996-ban emelt kopjafa.
  • A községi hivatal előtt álló, idős férfit ábrázoló kopjafát 2006-ban helyezték el.
  • Kossányi József emléktáblája a községi hivatal épületében található. A róla elhelyezett alapiskolában 2010. március 21-én avatták fel emléktábláját és mellszobrát[8].
  • A katolikus templom előterében található a templom felújításának emléktáblája, melyet 2006. november 26-án helyeztek el.
  • A református templomban három emléktábla található:
    • A reformáció 400. évfordulójára 1917-ben felavatott emléktábla.
    • Az első világháborúban elesettek emlékére 1924-ben felavatott emléktábla.
    • A kitelepítések 50. évfordulójára 1997-ben felavatott emléktábla.

Szakrális kisemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A barokk Szentháromság-szobor a katolikus templom előtt áll.
  • Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök.(állíttatta Sárközi János)
  • A katolikus templom udvarában álló keresztet 1909-ben állították.
  • A katolikus temető barokk nagykeresztjét 1774-ben emelték, 1899-ben újíttatta fel Bálint Mihály.
  • Az Újgyalla felé vezető út melletti keresztet 1923-ban állítatta Viczena Balázs.
  • Feszület a Fő utcában
  • Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje a katolikus templom udvarában található. ( Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János )
  • A katolikus templom udvarában található haranglábat, Zsapka Károly alkotását, a nándorfehérvári csata 550. évfordulójára szentelte fel Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök 2006-ban.( állíttatta Sárközi János )

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák-osztrák-magyar Duna-mente. Pozsony, 2000.
  • Mikuláš Dušek 1963: Kostrové pohrebisko z 10. a 11. storočia v Dolnom Petri pri Komárne. Arch. roz. XV/6, 701-704, 710, 713-715.
  • Mikuláš Dušek 1964: Kostrové pohrebisko z X. a XI. storočia v Dolnom Petri II. Študijné Zvesti 14, 197-222.
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Trugly Sándor 2003: Sasos bronzveret Komáromszentpéterről. Eleink II/1.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromszentpéter témájú médiaállományokat.