Rómer Flóris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rómer Flóris
Rómer Flóris, a magyar régészet atyja
Rómer Flóris, a magyar régészet atyja
Született 1815. április 12.
Pozsony
Elhunyt 1889. március 18. (73 évesen)
Nagyvárad
Nemzetisége magyar
Foglalkozása régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rómer Flóris témájú médiaállományokat.

Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc, Pozsony, 1815. április 12.Nagyvárad, 1889. március 18.) régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok.[1] A magyar régészet atyja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1861-ben készült metszet

Rammer Ferenc cipészmester és Vetser Anna gyermekeként jött világra. A német anyanyelvű családi környezet, hogy biztosítsa számára (és 2 fivérének) széleslátókörű iskoláztatását, Pozsonyon kívül Trencsénben a szlovák és Tatán a magyar nyelv elsajátítása céljából járta iskoláit. Szülei papnak szánták, így 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett. A bakonybéli kolostorban tanulótársa volt Ipolyi Arnold. 1838-ban a tihanyi apátságban a Pisky-kódex megjelentetését készítette elő, majd felszentelték. Tanított Kőszegen is.

Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei, melyek révén elismertséget vívott ki magának. Ezek után bízták meg József főherceg nevelésével. A szabadságharc alatt utász közlegényként, majd bátor tetteinek elismeréseképpen előrehaladva a ranglétrán honvédtisztként (végül századosként) harcolt. Ott volt az 1849. április 10-én vívott váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. Az ellene felhozott fő vádpont nevének magyarosítása és arra, valamint a harcra való buzdítás volt.[2] Bécsben, Olmützben, Brünnben (Spielberg) és Josefstadtban raboskodott, ahol ideje nagy részét továbbképzésének szentelte, majd 1854-ben közkegyelemmel szabadult. A pesti piarista gimnáziumban újból tanítani kezdett, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba.

Múzeumápoló tevékenysége már Győrben megmutatkozott, ahol tervszerű fejlesztési programot hirdetett. 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánította. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot.

1860-ban végezte kutatásait az Árpás és Mórichida közötti román kori Szent Jakab apostol-templom történelmével kapcsolatban. Az erről szóló művében kifejti nézeteit a kolostor- és rendtörténet módszertanáról, valamint általában az egyháztörténet céljáról. Ebben az évben Ipolyi támogatására lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1871-ben rendes tagja. 1861-ben kivált a bencések kötelékéből és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. Ekkoriban hozták létre azokat az intézményeket, folyóiratokat, melyek a magyar régészet tudományos alapjai lettek.

1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője. 1867-ben részt vett a párizsi ősrégészeti és embertani kongresszuson. 1868-ban az egyetemen az archeológia tanára lett. 1869-től volt őre a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának. 1872-ben Felsőmagyarországi Múzeum Egylet alapító tagjai közé tartozott. Neki is nagyban köszönhető, hogy 1876-ban Magyarországon rendezték az ősrégészek és antropológusok VIII. világkongresszusát, melynek főtitkára volt.

1874-ben felmentették szerzetesi köteléke alól, ekkor a besztercebányai egyházkerületben lett áldozópap, majd jánosi apát. 1877-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, ahol újabb múzeumot alapított. Itt található nagyrészt a levelezése, ill. több fiatalkori kézirata. Hagyatékának nagy része mikrofilmen a Magyar Országos Levéltárban is elérhető.[3]

Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon. Ő alapította a nagyváradi püspöki palota híres 20 000 kötetes könyvtárát. Az azóta barbár módon felszámolt váradolaszi temetőből földi maradványait Tempfli József püspök kimentette, és a Nagyváradi római katolikus székesegyház altemploma kriptájába temették, koporsóját szürke gránit síremlék jelzi.[4]

Testvére, József szintén pap lett, másik fivére, Károly pedig elesett a szabadságharcban.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1856)
  • A Bakony (Győr, 1860)
  • Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra (Pest, 1866)
  • Díszlapok a római könyvtárban őrzött négy Corvin-Codexből (Pest, 1871)
  • A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (Budapest, 1873)
  • A régi Pest (Budapest, 1873)
  • Régi falképek Magyarországon (Budapest, 1874)
  • Résultats généreaux du mouvement archéologique en Hongrie (Budapest, 1878)
  • Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás (Vál.: Rottler Ferenc; Budapest, 1981)
  • A Bakony - reprint kiadás (Bakonyalja Barátai Egyesület, Döbrönte, 2010) (dr. Valter Ilona szerzőről írt életrajzával)
  • Árpás és a móriczhidai Szent Jakabról címzett premontrei prépostság története (1869.)

Folyóiratai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1873 Vaskorona rend lovagja (III. fok.)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hampel József 1891: Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról
  • Fraknói Vilmos 1891: Rómer Flóris emlékezete, Századok, 177-199.
  • Schöpflin Aladár 1906: Rómer Flóris a városi muzeumok létrehozásáért, Budapest Régiségei 9.
  • Kumlik Emil 1907: Rómer Flóris Ferenc élete és működése. Pozsony
  • Jankó László 1930: Rómer Flóris egy régi közléséhez (1861). Győri Szemle I/4-6. sz.
  • 1958 Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 1
  • 1959 Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer
  • Uzsoki András 1960: Arany János, Rómer Flóris és Xántus János levelek a győri múzeumban, Arrabona - Múzeumi közlemények 2.
  • Kanozsay Margit 1965: Rómer Flóris, Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 7.
  • Kőhegyi M 1965.: Adatok Rómer Flóris munkásságához, Arrabona - Múzeumi közlemények 7.
  • Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1966: Rómer Flóris levelei édesanyjához az olmützi kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 8.
  • Kőhegyi M. 1967: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz, Arrabona - Múzeumi közlemények 9.
  • Kőhegyi M. - Rákóczi K. 1968: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 10.
  • Kőhegyi M. - Rákóczi K. 1969: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 11.
  • Kőhegyi M. 1970: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona - Múzeumi közlemények 12.
  • Kőhegyi M. 1971: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona - Múzeumi közlemények 13.
  • Rákóczi K. 1972: Rómer Flóris hadbírósági pere, Arrabona - Múzeumi közlemények 14.
  • Sz. Máthé Márta 1975: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló), A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974
  • Fazekas Mihály 1985: Karcagi régészeti és néprajzi emlékek a XIX. század végéről - Rómer Flóris és Herman Ottó Karcagon. Múzeumi Levelek 49-50, 22-31.
  • D. Matuz Edit 1986: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986-1.
  • D. Matuz Edit 1988: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai, Agria 24
  • B. Hellebrandt Magdolna 1989: Rómer Flóris emlékezete, A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26.
  • Kulcsár Valéria 1989: Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények, Cumania 11
  • 1989 Múzeumi Diárium
  • 1990 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29.
  • Póczy Klára 1991: Gondolatok Rómer Flóris emléktáblájánál halálának 100. évfordulóján az Aquincumi Múzeumban. Budapest Régiségei 27, 191-197.
  • 1991 Archaeologiai Értesítő CXVIII
  • 1991 Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. A Rómer Flóris Emlékülés (1989)
  • D. Matuz Edit 1992: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. Budapest Régiségei 29, 11-32.
  • Sz. Máthé Márta 1992: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990.
  • Polla, B. 1996: Archeológia na Slovensku v minulosti. Martin, 167-172.
  • Kőhegyi Mihály 1999: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről, JPMÉ 43.
  • 1999 Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861). Forráskiadványok Budapest.
  • Peter Buday 2012: František Florián Rómer (1815 Bratislava – 1889 Oradea). Monument revue 2012/2, 40-47.
  • Danis Tamás 2014: Rómer Flóris nyomában. Remény XXV/33, 5. (augusztus 17.)
  • Magyar régészet: Visy Zsolt (főszerk): Magyar régészet az ezredfordulón. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány (2003) Hozzáférés: 2015. jan. 10. (pdf)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.varad.org/hist.htm
  2. Pressburger Zeitung 1848. nov. 31.
  3. Buzási János&nsbp;– Körmendy Lajos 1996: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke III. kötet VIII. osztály. Budapest, 162 II. Egyéb magyarországi levéltári anyagról készült mikrofilmek.
  4. Magyar temetősors Nagyváradon
  5. Szénássy Árpád: Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei. Komárom, 27; Görföl Jenő - Kovács László 2013: Hol sírjaik domborulnak. Dunaszerdahely, 307-308.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]