Rómer Flóris
Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc, Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok.[1] A magyar régészet atyja.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Rammer Ferenc cipészmester és Vetser Anna gyermekeként jött világra. A német anyanyelvű családi környezet, hogy biztosítsa számára (és 2 fivérének) széleslátókörű iskoláztatását, Pozsonyon kívül Trencsénben a szlovák és Tatán a magyar nyelv elsajátítása céljából járta iskoláit. Szülei papnak szánták, így 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett. A bakonybéli kolostorban tanulótársa volt Ipolyi Arnold. 1838-ban a tihanyi apátságban a Pisky-kódex megjelentetését készítette elő, majd felszentelték. Tanított Kőszegen is.
Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei, melyek révén elismertséget vívott ki magának. Ezek után bízták meg József főherceg nevelésével. A szabadságharc alatt utász közlegényként, majd bátor tetteinek elismerése képpen előrehaladva a ranglétrán honvédtisztként (végül századosként) harcolt. Ott volt az 1849. április 10-én vívott váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. Az ellene felhozott fő vádpont nevének magyarosítása és arra, valamint a harcra való buzdítás volt.[2] Bécsben, Olmützben, Brünnben (Spielberg) és Josefstadtban raboskodott, ahol ideje nagy részét továbbképzésének szentelte, majd 1854-ben közkegyelemmel szabadult. Újból tanítani kezdett, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba.
Múzeumápoló tevékenysége már Győrben megmutatkozott, ahol tervszerű fejlesztési programot hirdetett. 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánította. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot.
1860-ban Ipolyi támogatására lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1871-ben rendes tagja. 1861-ben kivált a bencések kötelékéből és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. Ekkoriban hozták létre azokat az intézményeket, folyóiratokat, melyek a magyar régészet tudományos alapjai lettek.
1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője. 1867-ben részt vett a párizsi ősrégészeti és embertani kongresszuson. 1868-ban az egyetemen az archaeológia tanára lett. 1869-től volt őre a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának. 1872-ben Felsőmagyarországi Múzeum Egylet alapító tagjai közé tartozott. Neki is nagyban köszönhető, hogy 1876-ban Magyarországon rendezték az ősrégészek és antropológusok VIII. világkongresszusát, melynek főtitkára volt.
1874-ben felmentették szerzetesi köteléke alól, ekkor a besztercebányai egyházkerületben lett áldozó pap, majd jánosi apát. 1877-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, ahol újabb múzeumot alapított. Itt található nagyrészt a levelezése, ill. több fiatalkori kézirata. Hagyatékának nagy része mikrofilmen a Magyar Országos Levéltárban is elérhető.[3]
Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon. Ő alapította a nagyváradi püspöki palota híres 20.000 kötetes könyvtárát. Mai napig a nagyváradi székesegyház altemplomában (kriptájában) van eltemetve, egy szürke síremlék jelzi emlékét.
Testvére József szintén pap lett, másik fivére Károly pedig elesett a szabadságharcban.
Főbb művei [szerkesztés]
- Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1856)
- A Bakony (Győr, 1860)
- Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra (Pest, 1866)
- Díszlapok a római könyvtárban őrzött négy Corvin-Codexből (Pest, 1871)
- A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (Budapest, 1873)
- A régi Pest (Budapest, 1873)
- Régi falképek Magyarországon (Budapest, 1874)
- Résultats généreaux du mouvement archéologique en Hongrie (Budapest, 1878)
- Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás (Vál.: Rottler Ferenc; Budapest, 1981)
- A Bakony- reprint kiadás (Bakonyalja Barátai Egyesület, Döbrönte, 2010)(dr. Valter Ilona szerzőről írt életrajzával)
Folyóiratai [szerkesztés]
- Győri Történeti és Régészeti Füzetek (1861 – 1868);
- Archaeológiai Értesítő (1868 – 1872)
- Archaeológiai Közlemények (1864 – 1873)
Kitüntetései [szerkesztés]
- 1873 Vaskorona rend lovagja (III. fok.)
Emlékezete [szerkesztés]
- Sírja a nagyváradi római katolikus székesegyház kriptájában van.
- Emléktáblája az Aquincumi Múzeum falán látható.
- Budapest II. kerületében utcát neveztek el róla.
- Gödöllőn is viseli egy utca a nevét
- Győrben a 708. sz. Rómer Flóris Cserkészcsapat, egy utca, valamint egy múzeumi kiállító hely viseli nevét.
- Győrben 1990. június 2-án avatták fel a Xántus János Múzeum előtti Széchenyi téren Borsos Miklós 1972-ben faragott vörös márvány mellszobrának bronzmásolatát
- Lovas Elemér a győri bencés gyűjteményt róla nevezte el
- Pozsonyban 1907-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 34. közgyűlése alkalmából avatták fel bronz mellszobrát a Ferencrendiek terén, melyet Stróbl Alajos készített és az Óvárosháza (Jakab palota, ma Pozsonyi Városi Múzeum) udvarára helyeztek át
- Tapolcán honismereti szakkör viseli nevét
- Veszprémben egy utca viseli nevét
- Kőszegen egy utca viseli nevét, emléktábla őrzi tanítoskodását a volt Bencés gimnázium lebontott épületének helyén, a Jurisics tér felől
- Nagyváradon is utca viseli nevét
- Rómer Flóris-emlékérem
- a zalaegerszegi Csácsbozsok városrészben utca viseli nevét
Irodalom [szerkesztés]
- Hampel József 1891: Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról.
- Fraknói Vilmos 1891: Rómer Flóris emlékezete, Századok, 177-199.
- Schöpflin Aladár 1906: Rómer Flóris a városi muzeumok létrehozásáért, Budapest Régiségei 9.
- Kumlik Emil 1907: Rómer Flóris Ferenc élete és működése. Pozsony.
- Jankó László 1930: Rómer Flóris egy régi közléséhez (1861). Győri Szemle I/4-6. sz.
- 1958 Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 1
- 1959 Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer.
- Uzsoki András 1960: Arany János, Rómer Flóris és Xántus János levelek a győri múzeumban, Arrabona - Múzeumi közlemények 2.
- Kanozsay Margit 1965: Rómer Flóris, Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 7.
- Kőhegyi M 1965.: Adatok Rómer Flóris munkásságához, Arrabona - Múzeumi közlemények 7.
- Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1966: Rómer Flóris levelei édesanyjához az olmützi kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 8.
- Kőhegyi M. 1967: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz, Arrabona - Múzeumi közlemények 9.
- Kőhegyi M. - Rákóczi K. 1968: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 10.
- Kőhegyi M. - Rákóczi K. 1969: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 11.
- Kőhegyi M. 1970: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona - Múzeumi közlemények 12.
- Kőhegyi M. 1971: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona - Múzeumi közlemények 13.
- Rákóczi K. 1972: Rómer Flóris hadbírósági pere, Arrabona - Múzeumi közlemények 14.
- Sz. Máthé Márta 1975: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló), A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974.
- D. Matuz Edit 1986: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986-1.
- D. Matuz Edit 1988: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai, Agria 24.
- B. Hellebrandt Magdolna 1989: Rómer Flóris emlékezete, A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26.
- Kulcsár Valéria 1989: Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények, Cumania 11.
- 1989 Múzeumi Diárium.
- 1990 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29.
- Póczy Klára 1991: Gondolatok Rómer Flóris emléktáblájánál halálának 100. évfordulóján az Aquincumi Múzeumban. Budapest Régiségei 27, 191-197.
- 1991 Archaeologiai Értesítő CXVIII
- 1991 Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. A Rómer Flóris Emlékülés (1989).
- D. Matuz Edit 1992: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. Budapest Régiségei 29, 11-32.
- Sz. Máthé Márta 1992: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990.
- Polla, B. 1996: Archeológia na Slovensku v minulosti. Martin, 167-172.
- Kőhegyi Mihály 1999: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről, JPMÉ 43.
- 1999 Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861). Forráskiadványok Budapest.
- Peter Buday 2012: František Florián Rómer (1815 Bratislava – 1889 Oradea). Monument revue 2012/2, 40-47.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.varad.org/hist.htm
- ↑ Pressburger Zeitung 1848. nov. 31.
- ↑ Buzási János — Körmendy Lajos 1996: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke III. kötet VIII. osztály. Budapest, 162 II. Egyéb magyarországi levéltári anyagról készült mikrofilmek.
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906. Online hozzáférés
- Magyar életrajzi lexikon
.svg){kind=small}
