Rómer Flóris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rómer Flóris
Romer Floris pap.jpg
Született 1815. április 12.
Pozsony
Elhunyt 1889. március 18. (73 évesen)
Nagyvárad
Nemzetisége magyar
Foglalkozása régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár

Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc, Pozsony, 1815. április 12.Nagyvárad, 1889. március 18.) régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok.[1] A magyar régészet atyja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1861-ben készült metszet

Rammer Ferenc cipészmester és Vetser Anna gyermekeként jött világra. A német anyanyelvű családi környezet, hogy biztosítsa számára (és 2 fivérének) széleslátókörű iskoláztatását, Pozsonyon kívül Trencsénben a szlovák és Tatán a magyar nyelv elsajátítása céljából járta iskoláit. Szülei papnak szánták, így 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett. A bakonybéli kolostorban tanulótársa volt Ipolyi Arnold. 1838-ban a tihanyi apátságban a Pisky-kódex megjelentetését készítette elő, majd felszentelték. Tanított Kőszegen is.

Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei, melyek révén elismertséget vívott ki magának. Ezek után bízták meg József főherceg nevelésével. A szabadságharc alatt utász közlegényként, majd bátor tetteinek elismeréseképpen előrehaladva a ranglétrán honvédtisztként (végül századosként) harcolt. Ott volt az 1849. április 10-én vívott váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. Az ellene felhozott fő vádpont nevének magyarosítása és arra, valamint a harcra való buzdítás volt.[2] Bécsben, Olmützben, Brünnben (Spielberg) és Josefstadtban raboskodott, ahol ideje nagy részét továbbképzésének szentelte, majd 1854-ben közkegyelemmel szabadult. A pesti piarista gimnáziumban újból tanítani kezdett, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba.

Múzeumápoló tevékenysége már Győrben megmutatkozott, ahol tervszerű fejlesztési programot hirdetett. 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánította. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot.

1860-ban végezte kutatásait az Árpás és Mórichida közötti román kori Szent Jakab apostol-templom történelmével kapcsolatban. Az erről szóló művében kifejti nézeteit a kolostor- és rendtörténet módszertanáról, valamint általában az egyháztörténet céljáról. Ebben az évben Ipolyi támogatására lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1871-ben rendes tagja. 1861-ben kivált a bencések kötelékéből és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. Ekkoriban hozták létre azokat az intézményeket, folyóiratokat, melyek a magyar régészet tudományos alapjai lettek.

1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője. 1867-ben részt vett a párizsi ősrégészeti és embertani kongresszuson. 1868-ban az egyetemen az archeológia tanára lett. 1869-től volt őre a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának. 1872-ben Felsőmagyarországi Múzeum Egylet alapító tagjai közé tartozott. Neki is nagyban köszönhető, hogy 1876-ban Magyarországon rendezték az ősrégészek és antropológusok VIII. világkongresszusát, melynek főtitkára volt.

1874-ben felmentették szerzetesi köteléke alól, ekkor a besztercebányai egyházkerületben lett áldozópap, majd jánosi apát. 1877-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, ahol újabb múzeumot alapított. Itt található nagyrészt a levelezése, ill. több fiatalkori kézirata. Hagyatékának nagy része mikrofilmen a Magyar Országos Levéltárban is elérhető.[3]

Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon. Ő alapította a nagyváradi püspöki palota híres 20 000 kötetes könyvtárát. Az azóta barbár módon felszámolt váradolaszi temetőből földi maradványait Tempfli József püspök kimentette, és a Nagyváradi római katolikus székesegyház altemploma kriptájába temették, koporsóját szürke gránit síremlék jelzi.[4]

Testvére, József szintén pap lett, másik fivére, Károly pedig elesett a szabadságharcban.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1856)
  • A Bakony (Győr, 1860)
  • Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra (Pest, 1866)
  • Díszlapok a római könyvtárban őrzött négy Corvin-Codexből (Pest, 1871)
  • A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (Budapest, 1873)
  • A régi Pest (Budapest, 1873)
  • Régi falképek Magyarországon (Budapest, 1874)
  • Résultats généreaux du mouvement archéologique en Hongrie (Budapest, 1878)
  • Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás (Vál.: Rottler Ferenc; Budapest, 1981)
  • A Bakony - reprint kiadás (Bakonyalja Barátai Egyesület, Döbrönte, 2010) (dr. Valter Ilona szerzőről írt életrajzával)
  • Árpás és a móriczhidai Szent Jakabról címzett premontrei prépostság története (1869.)

Folyóiratai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1873 Vaskorona rend lovagja (III. fok.)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hampel József 1891: Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról
  • Fraknói Vilmos 1891: Rómer Flóris emlékezete, Századok, 177-199.
  • Schöpflin Aladár 1906: Rómer Flóris a városi muzeumok létrehozásáért, Budapest Régiségei 9.
  • Kumlik Emil 1907: Rómer Flóris Ferenc élete és működése. Pozsony
  • Jankó László 1930: Rómer Flóris egy régi közléséhez (1861). Győri Szemle I/4-6. sz.
  • 1958 Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 1
  • 1959 Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer
  • Uzsoki András 1960: Arany János, Rómer Flóris és Xántus János levelek a győri múzeumban, Arrabona - Múzeumi közlemények 2.
  • Kanozsay Margit 1965: Rómer Flóris, Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 7.
  • Kőhegyi M 1965.: Adatok Rómer Flóris munkásságához, Arrabona - Múzeumi közlemények 7.
  • Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1966: Rómer Flóris levelei édesanyjához az olmützi kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 8.
  • Kőhegyi M. 1967: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz, Arrabona - Múzeumi közlemények 9.
  • Kőhegyi M. - Rákóczi K. 1968: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 10.
  • Kőhegyi M. - Rákóczi K. 1969: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona - Múzeumi közlemények 11.
  • Kőhegyi M. 1970: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona - Múzeumi közlemények 12.
  • Kőhegyi M. 1971: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona - Múzeumi közlemények 13.
  • Rákóczi K. 1972: Rómer Flóris hadbírósági pere, Arrabona - Múzeumi közlemények 14.
  • Sz. Máthé Márta 1975: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló), A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974
  • Fazekas Mihály 1985: Karcagi régészeti és néprajzi emlékek a XIX. század végéről - Rómer Flóris és Herman Ottó Karcagon. Múzeumi Levelek 49-50, 22-31.
  • D. Matuz Edit 1986: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986-1.
  • D. Matuz Edit 1988: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai, Agria 24
  • B. Hellebrandt Magdolna 1989: Rómer Flóris emlékezete, A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26.
  • Kulcsár Valéria 1989: Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények, Cumania 11
  • 1989 Múzeumi Diárium
  • 1990 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29.
  • Póczy Klára 1991: Gondolatok Rómer Flóris emléktáblájánál halálának 100. évfordulóján az Aquincumi Múzeumban. Budapest Régiségei 27, 191-197.
  • 1991 Archaeologiai Értesítő CXVIII
  • 1991 Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. A Rómer Flóris Emlékülés (1989)
  • D. Matuz Edit 1992: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. Budapest Régiségei 29, 11-32.
  • Sz. Máthé Márta 1992: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990.
  • Polla, B. 1996: Archeológia na Slovensku v minulosti. Martin, 167-172.
  • Kőhegyi Mihály 1999: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről, JPMÉ 43.
  • 1999 Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861). Forráskiadványok Budapest.
  • Peter Buday 2012: František Florián Rómer (1815 Bratislava – 1889 Oradea). Monument revue 2012/2, 40-47.
  • Danis Tamás 2014: Rómer Flóris nyomában. Remény XXV/33, 5. (augusztus 17.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.varad.org/hist.htm
  2. Pressburger Zeitung 1848. nov. 31.
  3. Buzási János&nsbp;– Körmendy Lajos 1996: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke III. kötet VIII. osztály. Budapest, 162 II. Egyéb magyarországi levéltári anyagról készült mikrofilmek.
  4. Magyar temetősors Nagyváradon
  5. Szénássy Árpád: Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei. Komárom, 27; Görföl Jenő - Kovács László 2013: Hol sírjaik domborulnak. Dunaszerdahely, 307-308.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rómer Flóris témájú médiaállományokat.