Nagyváradi római katolikus székesegyház

Nagyváradi római katolikus székesegyház („Szent László-székesegyház” „Bazilika”)
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Nagyváradi római katolikus egyházmegye
Egyházközség	Nagyvárad-Székesegyház Plébánia
Püspök(ök)	Nm. és Ft. Böcskei László Nyugalmazott Püspök: Nm. és Ft. Tempfli József
Pap(ok)	Ft. Hársfalvi Ottó plébános
Főesperes	Mons. Fodor József plébános, általános helynök, nagyprépost
Kanonok	székeskáptalan: Mons. Fodor József nagyprépost Ns. és Ft. Mentes József éneklő kanonok Ns. és Ft. Kiss Albert székesegyházi főesperes és kanonok Ns. és Ft. Pálos István krasznai főesperes, székesegyházi kanonok Ns. és Ft. Rajna József középszolnoki főesperes, székesegyházi kanonok Ns. és Ft. Lőrincz Ottó teológus kanonok Ns. és Ft. Májernyik Mihály teológus kanonok Ns. és Ft. Kóhr Balázs penitenciárius
Segédlelkész	Mahajduda János
Építési adatok
Építése	1752-1779
Stílus	Barokk
Tervezője	Franz Anton Hillebrandt
Építtetője	Forgách Pál püspök
Felszentelés	1780. június 25.
Felszentelő	Kollonits László püspök
Elérhetőség
Település	Nagyvárad
Cím	410161 – Oradea (Nagyvárad), Șirul Canonicilor (Kanonoksor) 7. szám
Telefon	+40 0259 418235

A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László lovas szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.

Története

A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva. 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

Legenda és ereklye

A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait.

Búcsú

Az egyházmegye búcsúja- Szent László ünnepe -mindig Húsvét után V. vasárnap volt és van megtartva , amikor az egyházmegye főpásztora ,papjai és hívei kíséretében a szentmise végén körbehordozzák a bazilika előtti téren a dicső szent király hermáját és koponyacsont ereklyéje előtt tiszteleghetnek a krisztushívők sokasága. Minden év augusztus 15-én tartják a bazilika titulusának búcsúját Nagyboldogasszony ünnep napján..

Lásd még

• Püspöki palota (Nagyvárad)
• Kanonok-sor
• Nagyvárad templomai

Külső hivatkozások

• Római katolikus székesegyház

Képek

• 

  Szent László szobra a székesegyház előtt

• 

  Szent László barokk szobra a székesegyház előtt

• 

  A székesegyház orgonája