Nagyváradi római katolikus székesegyház
| Nagyváradi római katolikus székesegyház | |
| Bazilika | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Nagyváradi római katolikus egyházmegye |
| Egyházközség | Nagyvárad-Székesegyház Plébánia |
| Püspök(ök) | Nm. és Ft. Böcskei László Nyugalmazott Püspök: Nm. és Ft. Tempfli József |
| Kanonok | székeskáptalan: Ns. és Ft. Mentes József éneklő kanonok Ns. és Ft. Kiss Albert székesegyházi főesperes és kanonok Ns. és Ft. Pálos István krasznai főesperes, székesegyházi kanonok Ns. és Ft. Rajna József középszolnoki főesperes, székesegyházi kanonok Ns. és Ft. Lőrincz Ottó teológus apát-kanonok Ns. és Ft. Májernyik Mihály teológus kanonok Ns. és Ft. Kóhr Balázs penitenciárius |
| Segédlelkész | Mahajduda János |
| Híres halottak | A nagyváradi székesegyházban eltemetett személyek |
| Építési adatok | |
| Építése | 1752-1779 |
| Stílus | Barokk |
| Tervezője | Franz Anton Hillebrandt |
| Építtetője | Forgách Pál püspök |
| Felszentelés | 1780. június 25. |
| Felszentelő | Kollonich László püspök |
| Alapadatok | |
| Magasság | 35 m |
| Torony | 2 |
| Magassága | 61 m |
| LMI-kód | BH-II-m-A-01080 |
| Elérhetőség | |
| Település | Nagyvárad |
| Hely | 410161 – Oradea (Nagyvárad), Șirul Canonicilor (Kanonoksor) 7. szám |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyváradi római katolikus székesegyház
Pozíció Nagyvárad térképén
| |
 é. sz. 47° 04′ 08″, k. h. 21° 55′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 08″, k. h. 21° 55′ 55″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyváradi római katolikus székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30–40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van.
II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült. Közel hozzá látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült és csupán 2000-ben, a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra, a szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. A püspöki palota, a Kanonoksor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.
Története[szerkesztés]
A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században az osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették.[1] A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva, 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalta el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.
Legenda és ereklye[szerkesztés]
A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amely az ereklyéjét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amely híven követi Szent László arcvonásait.
Búcsú[szerkesztés]
Az egyházmegye búcsúja – Szent László ünnepe – mindig Húsvét után V. vasárnap volt és van megtartva, amikor az egyházmegye főpásztora, papjai és hívei kíséretében a szentmise végén körbehordozzák a bazilika előtti téren a dicső szent király hermáját és koponyacsont ereklyéje előtt tiszteleghet a krisztushívők sokasága.
Minden év augusztus 15-én tartják a bazilika titulusának búcsúját Nagyboldogasszony ünnep napján.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=13539
- ↑ Archivált másolat. [2010. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 9.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Római katolikus székesegyház
- Róm. kat. székesegyház, Nagyvárad – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
-
Szent László bronzszobra a székesegyház előtt -
Szent László barokk szobra a székesegyház oldalán -
A székesegyház orgonája -
A főoltára -
A mennyezete -
Szent László domborműve
