Varga Béla (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga Béla
Született 1903. február 18.
Börcs
Elhunyt 1995. október 13. (92 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pap
politikus
országgyűlési képviselő

Varga Béla (Börcs, 1903. február 18.Budapest, 1995. október 13.) katolikus pap, pápai prelátus, politikus. Az országgyűlés elnöke, a második világháború utáni amerikai emigráns magyarság vezetője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Győrött és Veszprémben a Teológiai Akadémián végezte. Pappá szentelése után Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán lett káplán. 1929-től plébános Balatonbogláron. Részt vett a Független Kisgazdapárt megalapításában, amelynek 1937-től országos alelnöke lett. 1939-1944 között országgyűlési képviselő. A második világháború alatt részt vett a Magyarországra menekült lengyelek, az üldözött francia katonatisztek támogatásában, a német megszállás után pedig segített a magyarországi zsidók megmentésében is. 1945 áprilisától az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, novembertől nemzetgyűlési képviselő. 1946. február 7-én az országgyűlés elnökévé választották. 1947. június 2-án letartóztatása elől elmenekült az országból. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol a külföldi magyar emigráció vezetője lett. 1951-ben részt vett a Szabad Európa Rádió elindításában. 1990-ben, a szabadon választott magyar országgyűlés alakuló ülésén már itthon mondott beszédet, egy évvel később pedig végleg hazatelepült. 1991. augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. ISBN 963 9257 19 2 (18. kötet)