Bertalan
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Bertalan [1] férfinév az arámi – görög Bartholomaiosz férfinév latinos Bartholomeus formájú rövidüléséből származik. Jelentése: Ptolemaiosz fia.[2]
Képzett nevek [szerkesztés]
- Barta [1]: a név régi magyar formájának, a Bartalomnak a rövidülése[3]
- Bartal [1]: a név régi magyar formájának, a Bartalomnak a rövidülése[3]
- Bartó [1]: a név régi magyar formájának, a Bartalomnak az -ó kicsinyítőképzős rövidülése[3]
- Bartos [1]: a név régi magyar formájának, a Bartalomnak az -s kicsinyítőképzős rövidülése[3]
Gyakorisága [szerkesztés]
Az 1990-es években a Bertalan ritka név volt, a Barta, Bartal, Bartó és Bartos szórványosan fordult elő, a 2000-es években egyik sem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]
Névnapok [szerkesztés]
Bertalan, Barta, Bartal, Bartó, Bartos:
Idegen nyelvi változatok [szerkesztés]
- az angolban Bartholomew
- a cseh nyelvben és a horvátban Bartolomej
- görögül Βαρθολομαίος
- a hollandban Bartholomeus, vagy Bartel
- finnül Perttu
- a franciában Barthélemy
- a lengyelben Bartłomiej
- a németben Bartolomäus
- az olaszban Bartolommeo
- oroszul Varfoliomiej
- a portugálban Bartolomeu
- a spanyolban Bartolomé
- svédül Bartolomaios, vagy Bartolomeus
Híres Bertalanok, Barták, Bartalok, Bartók, Bartosok [szerkesztés]
- Szent Bertalan apostol
- Andrásfalvy Bertalan etnográfus, művelődési és közoktatási miniszter
- Árkay Bertalan építész
- Bartolomeo de Las Casas Domonkos-rendi szerzetes, a dél-amerikai indiók védelmezője
- Bartholomäus Cassaneus francia jogász, heraldikus
- Bartolomeo Borghesi, a numizmatika tudományának atyja.
- Bartolomeu Diaz portugál hajós, felfedező
- Bicskei Bertalan válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány
- Farkas Bertalan űrhajós
- Hatvany Bertalan orientalista, író
- Hock Bertalan orgonaművész
- Luca Bartolomeo Pacioli olasz szerzetes, matematikus
- Papp Bertalan kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
- Székely Bertalan festőművész
- Szemere Bertalan politikus
Egyéb [szerkesztés]
- Bertalan-éj 1572
Jegyzetek [szerkesztés]
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
