Keresztély Ágost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Keresztély Ágost (németül: Christian August von Sachsen-Zeitz; 1666. október 9. - Regensburg, 1725. augusztus 23.) szász herceg, győri püspök, bíboros, hercegprímás.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Móric szász herceg fia, protestáns vallásban nevelkedett. Fiatal korában harcolt a török ellen, szász csapatokkal együtt részt vett Buda visszafoglalásában is. A győzelmet nagy részben az ő elszántsága döntötte el. Ezután papi pályára lépett és előbb Németország több városában Kölnben, Salzburgban, Eichstadtban, Leobenben viselt egyházi hivatalt. 1695-ben I. Lipót győri püspökké nevezte ki. Mint I. Lipót és I. József bizalmi embere gyakran járt külföldi követségben. A tridenti zsinat határozatait végrehajtatta. 1698-ban bíboros lett. Előbb Kollonich segéde lett, majd 1707-ben I. József esztergomi érsekké nevezte ki, de megtartotta a győri egyházmegye kormányzatát is. 1714-ben III. Károly császár Keresztély Ágost esztergomi érseket és minden utódját a prímási székben birodalmi hercegi címmel ruházta fel, azóta viseli az esztergomi érsek a hercegprímási címet. Utolsó éveit a máriavölgyi zárdában töltötte, visszavonultan.

Császári parancsra megjelent a birodalmi gyűlésen, majd Regensburgban elhunyt. Pozsonyban a Szent Márton-dóm sírboltjában nyugszik.

Smaragd mellkeresztje, egy aranygyűrűje és egy kora barokk aranyozott monstranciája a Győri Egyházmegyei Kincstár állandó kiállításán látható. 1701-ben díszes ezüst keretbe foglaltatta a vérrel könnyező Mária-kegykép csodáját igazoló gyolcskendőt.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Kollonich Lipót
Esztergomi érsek
1695–1707
Utódja:
Eszterházy Imre