Újszentmargita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszentmargita
Újszentmargita címere
Újszentmargita címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Balmazújvárosi
Kistérség Polgári
Jogállás község
Polgármester Csetneki Csaba[1]
Irányítószám 4065
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 1503 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 14,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 96,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újszentmargita (Magyarország)
Újszentmargita
Újszentmargita
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 21° 06′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 21° 06′ 16″
Újszentmargita (Hajdú-Bihar megye)
Újszentmargita
Újszentmargita
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Újszentmargita weboldala

Újszentmargita község Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszacsegétől északra, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén található.

Vonattal elérhető volt az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon, ahol két megállója (Kismargita és Újszentmargita) is volt. Mára azonban ez megváltozott. Kihasználatlanság miatt a MÁV megszüntette a vonatközlekedést a térségben, viszont ezen a vonalon a Volán indított helyettesítő buszokat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község elődje Szentmargita (utalás Szent Margitra) az egykori Koponya (vagy Koponyasi) csárda környékén volt található (ma Bödönhát). IV. Béla király az egri püspökség birtokait megerősítő oklevelében (1261. szept. 9-én) kiemelte azokat, melyeket Szent István adományozott. Ezek közé tartozott Fehér-Szent-Margita, a hozzátartozó halászokkal. [3]A falu először az 1241-42-es tatárjárás idején lett lerombolva. A falu lakosai a helyi nádasokba illetve mocsarak közé menekülve élték túl. A tatárok elvonulása után kicsit arrébb építették fel falujukat Újszentmargita néven. Az eredetileg ott kanyargó Tiszából és egykori tavakból való halászatból éltek. A Tisza szabályozásakor ezek a mocsarak és tavak kiszáradtak. A megmaradt holtág Selypes néven maradt fenn.

Nevét sokáig Árpád-házi Szent Margittal kapcsolták össze (a címer is erre utal), de az ő szentté avatása jóval azután történt, hogy hiteles források Szentmargita vagy Fehérszentmargita néven említették a falut.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vitéz Ferenc: Szent Margitok öröksége (2007)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]