Kádár Lajos (író)
| Kádár Lajos | |
| Született | 1896. május 19. Alpár |
| Elhunyt | 1982. február 14. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Boros Mária |
| Szülei | Kádár József Kis Franciska |
| Foglalkozása | író |
| Sírhelye | Farkasréti temető (37/3-1-50)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kádár Lajos (Alpár, 1896. május 19.[3] – Budapest, 1982. február 14.)[4] író, Móricz Zsigmond felfedezettje.
Élete[szerkesztés]
Apja, Kádár József kocsmáros, majd juhász-számadó volt, anyja Kis Franciska. Kádár Lajos eleinte cselédként dolgozott, majd bojtár is volt, mielőtt 1912-ben Budapestre ment. A fővárosban borbélyinasként, villamoskalauzként és bankszolgaként is dolgozott. Az első világháborúban mint katona vett részt, hadifogságba került. Az itteni élményeit A doni halálbánya (1936) című regényében írta meg, a kötet többek között azért aratott nagy sikert, mert a szerző a háborús élményeit a nincstelenek szemszögéből mutatta be. A háborút követően mint pincért alkalmazták. Több regénye és novellái jelentek meg az 1930-as és 1940-es években, emellett számos elbeszélését publikálták a napilapok, folyóiratok, mint pl. a Kelet Népe. Könyveinek témája a szülőföldje, melyben Alpárt és a környékbeli puszták életét népmeseszerűen, de a szociográfiai ismeretek birtokában mutatja be.
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[4]
Művei[szerkesztés]
- Cigányok (regény, Budapest, 1932)
- A doni halálbánya (regény, Budapest, 1936)
- Tyukász Péter (regény, Budapest, 1938)
- Rozika (regény, Budapest, 1938)
- Taposóka (regény, Budapest, 1943)
- Halászok (regény, Budapest, 1943)
- Lidércsziget (regény, Budapest, 1944)
- Csüdi Mihály lelke (regény, Budapest, 1944)
- Kolomp szól a ködből (Emléksorok a régi pásztoréletről, Budapest, 1959)
Emlékezete[szerkesztés]
A Tiszaalpáron működő Kádár Lajos-emlékszoba[5] anyagát az író özvegye által adományozott kiadványok, használati tárgyak, és Keserű Ferenc tanár által összegyűjtött anyagok és könyvek alkotják.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a tiszaalpári polgári születési akv. 88/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ a b Gyászjelentése (1982). (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ kirandulastervezo.hu
Források[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk[szerkesztés]
- Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben (Cumania, 8.)
- Miklóssy János: Kádár Lajos levelesládájából (Kritika, 1987. 10. sz.)
- Szíj Rezső, Szenczi Ibolya: Kádár Lajos emlékezete, Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1993.
