Szigetfalu
| Szigetfalu (Sculia) | |
 | |
| Árvíz Szigetfalun, 2005 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gátalja város |
| Irányítószám | 307193 |
| SIRUTA-kód | 157157 |
| Népesség | |
| Népesség | 676 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 96 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 39″, k. h. 21° 25′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 39″, k. h. 21° 25′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szigetfalu, 1910-ig Szkulya (románul: Sculia) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Gátaljával délen összeépült. Részben a Berzava szigetén, részben jobb partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
1333-ban Zoruka és Zkola, 1334-ben Scalla, Sculd és Soruld, 1410-ben Ozkolla, 1466-ban Tothozkola alakban írták. Kiss Lajos véleménye szerint ez a név egy 'lyuk, üreg, rés' jelentésű szláv szóra megy vissza. A helységnévrendezés idején a község tiltakozott az Magyar Országos Levéltár által ajánlott Oszkolya név ellen, amelyet trágárnak talált, és helyette három másik lehetséges nevet vetett fel. Ezek egyike volt a Szigetfalu, amely arra utal, hogy a település a Berzava szigetén fekszik.[1]
Népessége[szerkesztés]
Református gyülekezete 1830-ban, leányegyházként 197 lelket számlált.[2]
1910-ben 1463 lakosából 710 volt román, 644 magyar, 93 német és 16 szerb anyanyelvű; 740 ortodox, 347 római katolikus, 339 református, 18 evangélikus és 13 zsidó vallású.
2002-ben 754 lakosából 652 volt román és 96 magyar nemzetiségű; 585 ortodox, 63 római katolikus, 55 pünkösdista és 41 református vallású.
Története[szerkesztés]
1332–37-ben plébániája volt. A 16. század második felében pusztaként említették. 1761-ben ortodox, az 1830-as években azonban már vegyes, román–magyar–német lakosságú.[3] Közben református magyarok költöztek be, akiknek temploma 1870-ben épült. A 19. század elején a gádi Kaiser család vette meg a kincstártól, 1845-ben a Lo Presti családé lett, majd az 1850-es években birtoka négy részre szakadt. 2005. április 19-én a Berzava áttörte a Szigetfalu és Gátalja közötti gátat, és 148 ingatlant rombolt össze vagy rongált meg.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 370. o.
- ↑ Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története (1836). Békéscsaba – Szeged, 1992, 90. o.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára'. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
- ↑ 'Vasárnapi Katolikus Hetilap 2005. május 8.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}