Szigetfalu
| Szigetfalu (Sculia) | |
 |
|
| Árvíz Szigetfalun, 2005 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gátalja város |
| Népesség | |
| Népesség | 754 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 96 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szigetfalu
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 26′ 36″, k. h. 21° 25′ 51″ | |
Szigetfalu, 1910-ig Szkulya (románul Sculia) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gátaljával délen összeépült. Részben a Berzava szigetén, részben jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
1333-ban Zoruka és Zkola, 1334-ben Scalla, Sculd és Soruld, 1410-ben Ozkolla, 1466-ban Tothozkola alakban írták. Kiss Lajos véleménye szerint ez a név egy 'lyuk, üreg, rés' jelentésű szláv szóra megy vissza. A helységnévrendezés idején a község tiltakozott az Magyar Országos Levéltár által ajánlott Oszkolya név ellen, amelyet trágárnak talált, és helyette három másik lehetséges nevet vetett fel. Ezek egyike volt a Szigetfalu, amely arra utal, hogy a település a Berzava szigetén fekszik.[2]
Története [szerkesztés]
1332–37-ben plébániája volt. A 16. század második felében pusztaként említették. 1761-ben ortodox, az 1830-as években azonban már vegyes, román–magyar–német lakosságú.[3] Közben református magyarok költöztek be, akiknek temploma 1870-ben épült. A 19. század elején a gádi Kaiser család vette meg a kincstártól, 1845-ben a Lo Presti családé lett, majd az 1850-es években birtoka négy részre szakadt. 2005. április 19-én a Berzava áttörte a Szigetfalu és Gátalja közötti gátat, és 148 ingatlant rombolt össze vagy rongált meg.[4]
1910-ben 1463 lakosából 710 volt román, 644 magyar, 93 német és 16 szerb anyanyelvű; 740 ortodox, 347 római katolikus, 339 református, 18 evangélikus és 13 zsidó vallású.
2002-ben 754 lakosából 652 volt román és 96 magyar nemzetiségű; 585 ortodox, 63 római katolikus, 55 pünkösdista és 41 református vallású.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 370. o.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára
- ↑ Vasárnapi Katolikus Hetilap 2005. május 8.
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
