Újszentes
| Újszentes (Dumbrăvița) | |
 |
|
| Az újszentesi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | község |
| Polgármester | Victor Malac (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Irányítószám | 307160 |
| Népesség | |
| Népesség | 2693 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1059 |
| Népsűrűség | 137,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 95 m |
| Terület | 18,98 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Újszentes
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 47′ 50″, k. h. 21° 14′ 46″ | |
| Újszentes weboldala | |
Újszentes (1910-ig Vadászerdő, románul Dumbrăvița, 1924-ig Sântești, németül Neussentesch) falu Romániában, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Temesvártól északra fekszik, a Gyárvárossal egybeépült.
Nevének eredete [szerkesztés]
Egykori Vadászerdő nevét a korábban területére is kiterjedő Vadász-erdő-ről kapta. Ezt a lakosok 1906-ban beadott kérvényének megfelelően változtatták a származási helyüket megörökítő új névre. Szintén hivatalos névadással született mai román nevének jelentése 'ligetecske'.
Története [szerkesztés]
A helyén a 18–19. században elterülő Vadász-erdő-t a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta. Vadászkastélyának egyik szarufáján az 1763-as dátum volt bevésve. Temesvár 1849-es ostroma alatt itt rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly, majd kórházként szolgált. Augusztus 9-én itt találkozott Dembiński és Bem serege. A vadászkastélyban a magyar állam 1885-ben erdőőri szakiskolát alapított, bentlakással. Az iskola 1901-ben új épületet kapott.
A falut erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ban, 133 református magyar telepescsaláddal. A családok három kivételével Szentesről érkeztek, a családfők eredetileg kubikosok és iparosok voltak. 1896-ban Vadászerdő néven nyilvánították nagyközséggé Temes vármegye Központi járásában. Mint minden telepes községben, itt is az állam gondoskodott iskoláról. A szabályzatok miatt az egyébként szelemenes házak kezdettől cseréptetővel épültek. A lakosok tanyás gazdálkodást folytattak, az első tíz évben hetven–nyolcvan tanya jött létre. A kisebb gazdák, a nagyváros közelségét kihasználva, zöldségtermesztéssel és tejgazdálkodással is foglalkoztak. Az első telepesek közül 1907-ig 31 család visszatért Szentesre, de helyüket újabb szentesiek foglalták el. Házassági kapcsolataik az első két évtizedben Szentesre és Újmosnicára terjedtek ki, a trianoni békeszerződés után főként Végvárral és a bánáti református szórványokkal házasodtak.
Első román lakói 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került Kis- és Nagytorákról érkeztek. A II. világháború alatt az elcsatolt Észak-Bukovinából, Besszarábiából és a Kvadriláterből telepítettek be románokat, míg a háború után főként erdélyiek és bukovinaiak érkeztek. Ortodox templom azonban csak 2005-ben épült a településen. A 2000-es években a falusias vonások rovására a modern temesvári agglomerációba tagolódott: új cégek települtek meg és kiköltözők építettek villákat. Északi határában felépült a Lacului lakópark, attól északra pedig egy újabb villanegyed épül.
Nevezetességek [szerkesztés]
- A Vadász-erdő.
- A Behela-tó, vízimadár-megfigyelőhely.[2]
- Református temploma 1897 és 1901 között, a modern római katolikus 1972–79-ben, az ortodox 1996–2005-ben épült fel. Az utóbbit Nicolae Dancu, a római katolikust Hans Fackelmann tervezte. A református templom kertjében áll az 1849-es emlékmű.
Népcsoportok [szerkesztés]
| Népszámlálás[3] | Népcsoportok összetétele | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosság | Román | Magyar | Német | Egyéb | |||
| 1900 | 1151 | 46 | 1042 | 58 | 5 | |||
| 1910 | 1243 | 47 | 1144 | 40 | 12 | |||
| 1920 | 1226 | 97 | 1018 | 109 | 2 | |||
| 1930 | 1490 | 374 | 1003 | 109 | 4 | |||
| 1941 | 1419 | 339 | 955 | 118 | 7 | |||
| 1956 | 1439 | 325 | 1054 | 51 | 9 | |||
| 1966 | 2 140 | 652 | 1397 | 62 | 29 | |||
| 1977 | 2 978 | 1157 | 1687 | 100 | 34 | |||
| 1992 | 2 400 | 1049 | 1285 | 32 | 34 | |||
| 2002 | 2 693 | 1576 | 1054 | 32 | 31 | |||
Felekezeti megoszlás szerint 1900-ban 737 református, 297 római katolikus, 61 ortodox és 41 evangélikus, 2002-ben pedig 1374 ortodox, 598 református, 504 római katolikus és 114 pünkösdista lakta.
Gazdaság [szerkesztés]
- Bontimes cipőgyár, húsfeldolgozó, hipermarket stb.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1909-ben Dobay István román válogatott labdarúgó.
- Itt született 1917-ben Madas András erdőmérnök.
Kulturális élet [szerkesztés]
- Tulipán néptáncegyüttes (1998 óta)
- Napsugár kamarakórus
- A település Magyar Könytárát 2011. november 20-án nyitották meg. A könyvek Szentesről érkeztek, egy újszentesi származású vállalkozó gyűjtőmunkájának eredményeként.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- Bodor Antal: Vadászerdő telepes község monográfiája. Bp., 1907
- Cserny Győző: A vadászerdei m. kir. erdőőri szakiskola és alsóbb erdészeti szakoktatásunk. Erdészeti Lapok 1902, 11. sz.
- Paládi-Kovács Attila: Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban. Népi kultúra – népi társadalom VII. Bp., 1973
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ invizibil.3x.ro/art/index.htm
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||
