Denta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Denta (Denta)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang község
Beosztott falvak Berestye, Omor, Kisomor
Irányítószám 307145
SIRUTA-kód 156678
Népesség
Népesség 2168 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 314
Község népessége 2982 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 91,40 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Denta (Románia)
Denta
Denta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 21′ 14″, k. h. 21° 14′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 14″, k. h. 21° 14′ 57″

Denta község Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Az első világháborúig Temes vármegye, Dettai járásához tartozott.

Nevének első írásos említése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben Dend néven.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reiszig Ede Torontál vármegye községei című művében így ír a településről:

Denta, a Berzava mentén fekvő nagyközség....Első ízben az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékekben fordul elő, Dend alakban. 1370-ben az Omoriak birtoka, később a Remetei Himfiaké. 1597-ben Báthory Zsigmond fejedelem Barcsai Andrásnak adományozta s ekkor neve Dente alakban szerepel. A XVII. század második felében, 1686-ban, Sárosi János jelenti az erdélyi fejedelemnek, hogy a helységet a törökök pusztán hagyták. Sándor Pál utazási naplójában többek között azt írja, hogy 1687 máj. 16-án Dente nevű falucska mellé jött hálni. A falu akkor palánkkal volt bekerítve. Az 1717. évi jegyzékben a csákovai kerületben 100 házzal szerepel. 1720 után német gyarmatosok telepedtek le a helységben. 1724-ben plébániáját is helyreállították, és 1839-ben Dettára helyezték át. 1761-ben kincstári uradalmi altiszttartóság és postahivatal volt a községben. 1796 febr. 15-én hetivásárok tartására nyert szabadalmat, 1911-ben pedig országos vásártartási engedélyt nyert. 1838-ban 126 7/8 egész jobbágytelek volt a közégben. 1848-ig a kamara volt a földesura. .... A görögkeleti szerb templom a török hódoltság idejéből maradt fenn. A román templom 1884-ben, a római katolikus templom 1890-ben épült. A községben van Büchl Péter villamoserőre berendezett malma és jéggyára. A lakosok önkéntes tűzoltó-egyesületet, földmíves-egyletet, temetkezési egyesületet és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik Topolya-puszta, mely 1801–1862-ig a Topolyai Arizy-családé volt. 1862–1889-ig a Timáryaké és 1889 óta gróf Karátsonyi Jenőé. Itt van a Karátsonyi-uradalom 317 holdas híres rizstelepe és 180 holdas halastava. A községhez tartoznak még: Béla-, Csaira-, Endre- (azelőtt Büchl-), Pista-, Ritumare-, Scheirich- (azelőtt Brunner-) és Zimenyek-tanyák.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
Denta környéke egy régi térképen

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]