Magyarszákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarszákos (Sacoșu Mare)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Községközpont Krassóhodos
Irányítószám 307142
SIRUTA-kód 156650
Népesség
Népesség 851 fő (2011. október 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarszákos  (Románia)
Magyarszákos
Magyarszákos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 35′ 00″, k. h. 21° 43′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 00″, k. h. 21° 43′ 41″
Magyarszákos egy régi térképen

Magyarszákos (Sacoșu Mare), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvártól délkeletre, Daruvár és Krassóviszák közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarszákos nevét 1369-ben említette először oklevél Nogzekes, Zeekus néven. 1371-1372-ben Zekus, 1761-ben Magir-Sacsch, 1808-ban Szákos, 1888-ban Magyar-Szákos néven írták. 1631-ben Szakos néven volt említve, I. Rákóczi György birtokaként. 1723-1725-ben gróf Mercy térképén Sagos alakban, a lugosi kerületben, lakott helyként jelölték. Az 1761. évi térképen pedig Magir-Sagosch néven fordult elő.

1779-ben Krassó vármegyéhez csatolták, de a 19. század elején Temes vármegyéhez került.

1838-ban 111 7/8 egész jobbágytelke volt. 1848-ig a kamara birtoka volt, majd az államkincstáré lett, később pedig a kincstáron kívül még Gyika Imre volt a nagyobb birtokosa. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Magyar-Szákos, Temes vármegyében, Krassó vármegye szélén, hegyes-völgyes helyen, 3000 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Sovány, hegyes határa 8270 hold, ...bírja a királyi kincstár, s a lugosi tiszttartósághoz tartozik. Hajdan magyarok lakták, s Nyaláb, Kereszlő, Kovácsi, Kóóbánya, Beres, Bogáros dűlők nevei máig fennmaradtak, s másfél öl széles, 3 öl hosszú forráskútja is magyarok maradványának tekintetik.”

1910-ben 3283 lakosából 3209 román, 48 német, 14 magyar volt. Ebből 3222 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög keleti temploma 1860-ban épült.
  • A falu három háza (1733-ból, 1878-ból, 1922-ből) és egy két részből álló gazdasága 1907-ből a romániai műemlékek listáján szerepelnek TM-II-m-B-06280, TM-II-m-B-06279, TM-II-m-B-06281 illetve TM-II-m-B-06282 sorszámon.[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]