Csernegyház
| Csernegyház (Cerneteaz) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temesgyarmat |
| Irányítószám | 307210 |
| Népesség | |
| Népesség | 1002 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 76 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csernegyház
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 50′ 42″, k. h. 21° 15′ 33″ | |
Csernegyház (románul Cerneteaz) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Temesvártól nyolc kilométerrel északra, az Ó-Béga jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Először 1470-ben, Chernezhaza alakban említették. Ennek a névnek az előtagja egy szláv eredetű Csernec személynév lehetett. 1487-ben Cherneczhaza, 1554-ben Čırnihaz, 1723–25-ben Cernitkais, 1761-ben Csernithasa. Mai magyar neve népetimológia útján keletkezett. Románul 1924–25-ben Cernești-nek nevezték.
Története [szerkesztés]
Korábban a Berekszó-patak bal partján feküdt, és a gyakori áradások miatt költözött mai helyére. 1554-ben 18, 1717-ben 52 házzal írták össze. 1761-ben királyi altiszttartóság és erdőkerülőség székhelye volt. Vályi András 1796-ban román–szerb falunak mondja. Birtokosa részben a kamara, részben Sándor Mihály volt. Jó dohánya termett, és lakói a méhtartásból is bevételhez jutottak.[2] Az 1830-as években, Fényes Elek szerint már román falu, birtokosa a kincstár. 4646 holdas határából 2276 volt úrbéri szántó, 658 kaszáló és 306 legelő, 605 hold majorsági erdő.[3] A 20. század elején a községhez tartozott a Prekajszky Péter birtokán fekvő Pál-puszta. 1956 után egy ideig községközpont volt. 2008-ban népszavazást írtak ki önálló községgé nyilvánításáról, bár lakossága 2002-ben nem érte el a törvényben megszabott 1500 fős minimumot.[4]
1880-ban 1321 lakosából 1147 vallotta magát román, 57 német és 16 magyar anyanyelvűnek; 1244 ortodox és 63 római katolikus vallásúnak.
2002-ben 1002 lakosából 790 vallotta magát román, 103 cigány, 76 magyar és 22 ukrán nemzetiségűnek; 762 ortodox, 124 pünkösdi és 67 római katolikus vallásúnak. (A faluról szóló híradások szerint a cigányok száma ennél valószínűleg magasabb.)
Nevezetességek [szerkesztés]
- A falu Temesgyarmat felőli bejáratánál egy, a helyiek szerint a török korban épült híd.
- Klasszicista stílusú ortodox temploma 1846-ban épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1948-ban Aquilina Birăescu író.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leirása
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára
- ↑ Opinia Timișoarei 2009 december 10.
|
||||||||||||||||||||||||||||
