Wikipédia:Bevezető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

A bevezető a Wikipédia szócikkeinek első alcím előtti szakasza. (A cikk tartalomjegyzéke – amennyiben látható – a bevezető után és az első alcím előtt jelenik meg.)

A bevezetőnek úgy kell összefoglalnia a szócikk tartalmát, hogy a tömörített változat egyfajta „miniszócikként” önállóan is megállja a helyét.

A bevezetőben kell megadni a szövegkörnyezetet, elmagyarázni, miért fontos, illetve mitől érdekes a cikk tárgya, és amennyiben indokolt, meg kell említeni a témával kapcsolatos legfontosabb vitákat, kritikákat is. A hangsúly azon van, hogy a bevezető kifejezze a téma fontosságát megbízható, publikát források szerint. Jelentőségét ajánlott az első mondatban kifejezni.

Lehetőleg legyen világosan megfogalmazva, legyen könnyen olvasható és csináljon kedvet a további olvasáshoz. Javasolt terjedelme egy-négy bekezdés közé esik, a teljes szócikk hosszától függően.

A bevezető elemei

Ahogy lejjebb látni fogod, a bevezető tartalmazhat különböző elemeket a következő sorrendben: egyértelműsítés, karbantartó sablonok, infoboxok, képek, navigációs sablonok, bevezető szöveg, tartalomjegyzék majd az első alfejezet.


  • Az egyértelműsítő linkeknek az első elemnek kell lenniük egy oldalon, a karbantartó sablonok, a képek és infoboxok előtt, azért, hogyha az olvasó rossz helyre került azt tudja. A "hasonló névvel lásd" egyértelműsítő linket általában a cikk legelejére tesszük. Ne tedd ezt a linket egy alfejezet alá!
  • Az infobox a szócikk legalapvetőbb információit foglalja össze, ezért a szöveg elé kell, hogy kerüljön a cikkben. (A szócikkben az infobox a jobb felső sarokban jelenik meg.) A navigációs boxok és az infoboxok között az a legalapvetőbb különbség, hogy amíg a a navigációs box minden cikkben ugyanazt tartalmazza, addig az infobox minden cikkben más, a cikk sajátosságainak megfelelő információt fog tartalmazni.)
  • Képek. A képaláírás a szócikk szövegének része. Ha egy cikknek van egyértelműsítő linkje, akkor a nyitókép a bevezető előtt kell, hogy legyen, máskülönben az olvasó először rápillant a képre, ami a cikk része, majd átugrik egy másik cikkre, hogy megnézze a másik cikket, majd ezután visszatér az eredeti cikkhez, ami nem túl logikus.
  • Navigációs sablonok. Ezek olyan sablonok, amik általában egyazon témakör különböző cikket sorolják fel. A függőleges navigációs dobozok általában a jobb szélen vannak, míg a fekvők általában a cikk legalján. Fekvő navigációs dobozt ne tégy a bevezetőbe!
  • Bevezető szöveg. Mint ahogy lejjebb látni fogod, 400-500 szónál már érdemes bevezetőt írni egy cikkhez. A bevezetőnek a cikk jelentőségét, a vitatottságát vagy kritizáltságát kell összefoglalnia olyan módon, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését. A bevezető hossza mindig cikk hosszától függ, de ajánlott, hogy az ne legyen hosszabb, mint négy bekezdés. A bevezető négy alcím után automatikusan a tartalomjegyzék fölött fog megjelenni.
  • A tartalomjegyzék automatikusan jelenik meg minden cikkben négy alcím után. Ha lehetséges kerüld a tartalomjegyzékek jobbra vagy balra igazítását, mert ez megtöri a szócikkek általános kinézetének standardját.

Hivatkozások

A bevezetőnek meg kell felelnie az ellenőrizhetőségnek és más irányelveknek. Az ellenőrizhetőség irányelv azt ajánlja, hogy olyan tények/adatok és idézetek, amik vitatottak vagy valószínűsíthetően vitathatóvá válnak, hivatkozással legyenek ellátva. Mivel a szócikkek bevezetője rendszerint összefoglalja a szócikkben szereplő információt, meg kell találni az egyensúlyt: az olvasókat el kell látni a szükséges forrásokkal anélkül, hogy fölösleges forrásokkal halmoznánk el a bevezetőt a vitatható állítások forrásokkal történő alátámasztása érdekében. A bevezető nagyobb általánosságban, átfogóbban ismerteti a szócikk tartalmát, mint a szócikk többi része. Az egyértelmű témákra vonatkozó információ kevésbé vonja maga után a vitát, és kevésbé valószínű, hogy források megadása válik szükségessé. Ugyanakkor a bevezető sem kivétel a forrással való ellátásra vonatkozó kötelezettségek alól. A bevezetőben minden esetben külön-külön kell megvizsgálni a források szükségességét. A bonyolult, aktuális, vagy kétségbe vonható témák esetében sok forrásra lehet szükség. Más téma esetében a forrás akár el is maradhat. Élő személyek esetében az általánossági szinttől függetlenül az állítások alátámasztására mindig szükség van forrásokra.

A bevezető szöveg

A bevezető mint miniszócikk

A jó bevezető olyan, mint egy önálló, kerek szócikk. Összefoglalja a leglényegesebb dolgokat a szócikk témájáról, mellőzi a terjengős, kevésbé fontos kitérőket, így az olvasó különösebb kutakodás nélkül megtudja, mik azok a dolgok, amiket feltétlenül tudni kell róla, és ez alapján már el tudja helyezni a fejében. Ilyen módon a bevezető keretet ad az egész szócikknek.

Néha nehéz mérlegelni, mi fontos és mi nem. Ilyenkor jó összevetni a cikket egy – adottságainál fogva tömörségre törekvő – hagyományos lexikon hasonló szócikkével.

Az első bekezdés

A bevezető első bekezdésének egyértelműen ki kell fejeznie a cikk témáját, anélkül hogy túlságosan specifikus lenne. Meg kell benne határozni a környezetet is, amiben elhelyezhetjük a téma alanyát. Amennyiben lehetséges, el kell helyezni térben és időben is.

Például:

Könnyebben lesz olvasható a kezdőmondat, hogyha nincs, vagy csak kevés belső hivatkozás szerepel a vastagított cím előtt.

Az első mondat kritériumai

Az első mondatnak alapvetően két kérdésre kell válaszolnia: „ki vagy micsoda az alany” és „miért nevezetes?”

  • Amennyiben lehetséges, a cím az első mondat alanya kell, hogy legyen. Ha listáról van szó, akkor hasznosabb, ha a lista szempontjait magyarázzuk el a bevezetőben.
  • Ha a cím az első mondat alanya, akkor itt meg lehet említeni a cím különböző szinonimáit is. Ha hasonló vagy ugyanolyan névvel létezik egy másik cím is, azt elég egyértelműsítéssel jelezni.
  • Ha a cikk egy kitalált szereplőről vagy helyről szól, jelezd!
  • Ha a cikk egy lista, ne kezd a bevezetőt azzal, hogy „Ez az cikk a XY téma listája”.

Az első mondat formai kritériumai

A címet írd vastaggal! A szócikk tárgyának nevét első előfordulásakor, ami célszerűen a cikk első mondatában van, vastag betűvel szedjük. A vastaggal szedett név legtöbbször megegyezik a szócikk címével, de néha eltérhet tőle, illetve tartalmazhat más változatokat is. Példa első mondatra a Német Demokratikus Köztársaság cikkből:

A Német Demokratikus Köztársaság (NDK), németül: Deutsche Demokratische Republik (DDR), nem-hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország, kommunista állam volt, amely ...

Életrajzi szócikkeknél az alábbi módon épüljön fel a bevezető mondat:

[rangok, címek] név [(születési-, művész-, álnév és további névváltozatok)] (születési hely, idő[ – halálozási hely, idő]) [nem magyar személy esetén a nemzetiség] rövid leírás a foglalkozásáról[, fontossága]

Például:

George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, India, 1903. június 25.London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró
Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18.Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, az MTA tagja.

Sorozatok epizódjainak szócikkeinél a bevezető mondatot a {{Epizódbevezető}}(?) sablon használatával kell megírni.

Életrajzok

Amikor egy élő személyről szóló cikk bevezetőjében vitatott dolgokról írunk, akkor a tényeket nem kell sem tompítani, sem bőven kifejteni. Mindig kínosan ügyelj a megbízható forrásokra! Fogalmazz lexikonstílusban, és hagyd, hogy a tények magukért beszéljenek!

A cikk alanyát érintő, nyilvánosságra került friss eseményeket – attól függetlenül, hogy azok vitatottak-e vagy sem - történeti sorrendben kell feltüntetni. Ami a legfrissebb az nem feltétlenül a legfontosabb, ezért meg kell találni az egyensúlyt az új és a régi információk elosztása/leírása között a semleges nézőpont betartása mellett. A legjobb példa erre az, amikor valaki meghal. Ekkor nem kell a bevezetőt teljes egészében átdolgozni, hacsak a halál oka nem nevezetes. A haláleset leírására egy mondat általában elég.

Alternatív nevek

A magyar Wikipédiában a szócikkek címének magyar nevet vagy kifejezést kell választani. E szabály alól léteznek kivételek, bár igen körültekintően kell eljárni ezek alkalmazása terén.

Természetesen minden személy nevét megtartjuk eredeti formájában, ugyanígy járunk el különböző művészeti alkotások esetében, amelyeknek nincs magyar elnevezése (helyszínek, zenei albumok, festmények, lefordítatlan versek stb.). Ezekben az esetekben, valamint nem-latin írásrendszerű nyelvből átvett tartalom esetén azonban szükség van alternatív nevek szerepeltetésére.

Az első mondatban

A fent említett tartalmú szócikkek esetében célszerű az első mondatban, a cím megismétlése után, zárójelben megadni a külföldi kifejezés magyar nyelvű megfelelőjét, nem-latin betűs eredeti név esetén a pontos, eredeti betűkkel leírt alakot. Ezeken túl az alábbi alakokat célszerű megadni, természetesen függően a témától:

  • Archaikus változatok: a cím archaikus magyar vagy más elnevezései, különös tekintettel esetleges német vagy latin nyelvű változatokra. Vegyük figyelembe, hogy nem minden verzió releváns a magyar változatok kialakulása, használata szempontjából.
  • Releváns idegen nyelvű elnevezések, amennyiben írói álnevek, a helyszín más nyelvű elnevezései, a zenei album megjelenésének nyelve stb. eltérnek az eredeti nyelvtől.

Amennyiben a szócikk címének több nyelven is releváns változata van, és ezek mind fontosak és érdekesek a magyar nyelv szempontjából, akkor érdemes ezeket egy külön bekezdésben (Nevek vagy Etimológia) alatt tárgyalni.

Csonkok

Akkor amikor egy szócikk csonk, akkor a bevezető lehet hogy egyáltalán is nem fontos. A Wikipédia arra biztat, hogy fejleszd tovább őket, azonban ha megbízható forrás nem elérhető, akkor ez szinte kivitelezhetetlen. Akkor amikor egy szócikk eléri a 400-500 szót, akkor a szerkesztők már megfontolhatják egy kisebb bevezető megírását.

Hosszúság

A bevezető megfelelő hossza mindig az adott szócikk hosszától függ. Alapvető útmutatóként érdemes megfogadni, hogy a bevezető ne legyen hosszabb, mint négy bekezdés. A következő táblázat szintén hasznos lehet:

< 15 000 karakter 15 000 és 30 000 karakter között > 30 000 karakter
egy vagy két bekezdés   két vagy három bekezdés   három vagy négy bekezdés

A bevezető szerkesztése

A magyar Wikipédiában a cím melletti [szerkesztés] linkre kattintva a szócikkek bevezetője is külön szerkeszthető. A bevezető szerkesztőablaka másképpen úgy nyitható meg, hogy a szócikk szerkesztőoldalának webcíméhez hozzáadjuk a &section=0 paramétert (azaz 0. szakasz, pl. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Bevezető&action=edit&section=0). A bevezető úgy is szerkeszthető, hogy megnyitjuk az egész oldalt szerkesztésre („szerkesztés”-fül), ám a bevezető önálló szerkesztésével könnyebb elkerülni a szerkesztési ütközéseket, valamint néhány régebbi webböngészőnek problémát okozhat a hosszabb szócikkek szerkesztése.

Lásd még