Kurszki mágneses anomália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oroszország)
Kurszki mágneses anomália
Kurszki mágneses anomália
Az anomália földrajzi középpontja

A Kuszki mágneses anomália (KMA) Földünk egyik legnagyobb mágneses anomáliája. Ez az Oroszország Belgorodi és Kurszki területeire kiterjedő mágneses anomália egyben Földünk egyik leggazdagabb vasérclelőhelye is. Vasérc készletét 30 milliárd tonnára becsülik. Az érc vastartalma 52 és 66% között van, ami lehetővé teszi a vastartalom elektrolízissel történő kinyerését.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kurszki mágneses anomáliát 1773-ban P. B. Inohodcev csillagász akadémikus írta le. Inohodcev, Oroszország európai területén elhelyezkedő városok geográfiai felmérése közben észlelte, hogy a mágneses iránytű Belgorod és Kurszk térségében jelentős kilengéseket mutat.

Száz év elteltével 1874-ben a Kazáni egyetem docense, I. N. Szmirnov újra felfedezte a jelenséget Oroszország európai területének geomágneses felmérése közben. Szmirnov feltételezte, hogy a jelenséget jelentős mennyiségű vastartalmú kőzet okozhatja.

Ezt a feltételezést 1898-ban a Párizsi Geomágneses Laboratórium munkatársai, Mouro és E. J. Leiszt igazolták. Ezt követően Leiszt egészen 1918-ban bekövetkezett haláláig folyamatosan a Mágneses Anomália felmérésén dolgozott, a felmérés anyaga Leiszt halálát követően a Német Birodalom birtokába került.

A Kurszki mágneses anomália műholdas vizsgálata 1987-ben a Magsat és 1999-ben az Oersted műholdak segítségével történt. 1987-ben a Magsat kiugróan magas, 37 nT nagyságú pozitív mágnesestér-eltérést mért.[1]

Gazdasági jelentőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az októberi forradalmat követően Lenin 1923-ban adott ki utasítást a terület ismételt felmérésére, vasérckutatásra. A kutatások már az első napokban sikerrel jártak. 1923. április 7-én bejelentették, hogy Lozovka falu határában nagyon gazdag vasérctelepet találtak.

1935-ben indult meg a vasérc kitermelése és feldolgozása a Lipecki Vaskombinátban.

1956 nyílt az első felszíni fejtés.[2] Napjainkban a Kurszki mágneses anomália területén 9 jelentős felszíni fejtés működik.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kurszki mágneses anomáliának döntő szerepe volt abban, hogy Stomm Marcel altábornagy, a 2. magyar hadseregben a m. kir. III. hadtest parancsnoka és törzsének tagjai 1943. február 3-án a Don-kanyarnál szovjet fogságba estek. Emlékirataiban [3] így ír erről:

Az ivanovkai szélmalomtól kezdve nyugat-délnyugati irányunk nem látszott betartottnak. Két vezetőnket - Sárkány vezérkari ezredest és Dárdai vezérkari őrnagyot - erre figyelmeztettem, ők azonban az irányt delejtű szerint helyesnek tartották. Csató vezérkari őrnagy, ki mellettem ült a szánon, az irányt ugyancsak helytelennek vélte. Utólag kiderült, delejtűnk a kurszki mágneses elhajlás miatt nem mutatott jól. De erről akkor nem tudtunk. Így nyugat-délnyugat helyett majdnem nyugat-északnyugatnak mentünk.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NASA