Jakutszk
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Jakutszk (Якутск, Дьокуускай) | |||
.jpg&filetimestamp=20071228154358) |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Jakutföld | ||
| Alapítás éve | 1632 | ||
| Polgármester | Zaboljev Jurij | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 246 000 fő (2007) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1600 km² | ||
| Időzóna | YAKT (UTC+9) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jakutszk
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| Jakutszk weboldala | |||
Jakutszk, város Oroszország szibériai területén. Jakutföld fővárosa. Távolsága Moszkvától 8468 km.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Jakutszk Kelet-Szibériában, a Tajmaada völgyben, a Léna folyó bal partján fekszik. A Föld legnagyobb városa, amely az örök fagy körzetében található.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
A város a Léna jobb partján a jelenlegi várostól mint egy 70 km-re északra, 1632 szeptemberében épített cölöpvárból és a cölöpvár körül fa palánkkal megerősített lakóházakból alakult ki. 1643-ban költöztették át a települést a Léna bal partjára és ekkor mint a Lénai körzet katonai és adminisztratív központja, azonnal városi jogokat is kapott. 1851-ben hozták létre a Jakutszki kormányzóságot ennek központja értelemszerűen Jakutszk lett.
A város kiinduló pontja a Távol-Kelet és Szibéria felfedezésére, feltárására induló utazóknak. Innen indultak felfedező útjukra az ismert orosz felfedezők: Szemjon Gyezsnjov (Alaszka), Vlagyimir Atlaszov (Kamcsatka), Ivan Moszkvityin (Ohotszki-tenger, Szahalin), Vaszilij Pojarkov (Amur).
Megfordultak Jakutszkban Vitus Bering, Szemjon Cseljuszkin, Ferdinand Vrangel és mások is.
Az alapítását követő első évszázadban a településen szinte kizárólag orosz telepesek éltek. A jakutok letelepedése a városban csak a 18. század végén indult meg. Napjainkban Jakutszkban hivatalos adatok szerint 70 nemzetiség képviselője él, a jakutok (25,1%) és oroszok (62,5%) mellett jelentős számban ukránok (4,4%), tatárok, burjátok, fehéroroszok.
[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés] Gazdaság
A város gazdaságában meghatározó a faipar. A Szovjetunió szétesését követően a piaci lehetőségek szűkülésének hatására az ipari termelés felére esett vissza. Ezt a visszaesést a mai napig sem sikerült megállítani.
[szerkesztés] Közlekedés
Áruszállítás szempontjából a legjelentősebb a Léna folyón a folyami hajózás.
Jakutszkot az Oroszországi Federáció úthálózatával a M56-os (Léna) főútvonal köti össze, amely a Léna partján haladva éri el a várost. Nyári időszakban a Lénán kompátkelés biztosított, télen pedig a folyó jegén jelölnek ki átkelő utakat. Az őszi jégzajlás és a tavaszi olvadás idején a város gépjárművel nem elérhető.
A városnak vasúti összeköttetése nincs. Jelenleg folyik a Bajkál–Amur vasútvonalat Jakutszkkal összekötő Amur-Jakutszk vasútvonal építése. A teljes hosszában 830 km-es vasútvonalból 2006-ig 735 km készült el. A vasúton menetrend szerinti vonatközlekedés Amga településig (672 km) van. A vasútvonal befejezésével kapcsolatban két alternatíva létezik: vagy a közúthoz hasonlóan a Léna bal partján Nyizsnyij Besztjahban lesz a végállomás, vagy lényegesen drágábban, Jakutszktól 70 km-re északra hidat építenek a Lénán és a végállomás Jakutszkban lesz.
Jakutszknak két repülőtere van. A központi a várostól 4 km-re található Jakutszk YKS (IATA: YKS , ICAO: UEEE ). Ez képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. A repülőtér két légiforgalmi társaságnak: a Jakutijának (АК "Якутия" ) és a Poljarnije Avialinyiinek (АК "Полярные Авиалинии" ) a bázis repülőtere.
A várostól távolabb található a Magan repülőtere (ICAO: UEMM ), amely nagyobb gépek fogadására csak november 1. és március 31. között alkalmas.
[szerkesztés] Éghajlat
A földön itt a legszélsőségesebbek az éghajlati viszonyok. Míg a februári átlaghőmérséklet –43,2 °C fok, addig a júliusi középhőmérséklet 18,8 °C, csak 2 °C fokkal marad el Budapest júliusi átlaghőmérsékletétől (20,8 °C).
| Jakutszk éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | −5,8 | −2,2 | 8,3 | 21,1 | 31,1 | 35,1 | 38,3 | 35,4 | 27,0 | 20,5 | 3,1 | −3,9 | 38,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −39,5 | −31,4 | −14,1 | 0,0 | 12,1 | 21,7 | 25,1 | 21,5 | 11,9 | −3,5 | −24,4 | −36,8 | −5,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −45,9 | −41,2 | −29,8 | −14,3 | −0,3 | 8,3 | 11,7 | 8,5 | 0,7 | −12,3 | −32,8 | −43,2 | −15,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −63,0 | −64,4 | −54,9 | −41,0 | −18,1 | −7,2 | −1,5 | −7,8 | −14,2 | −40,9 | −54,5 | −59,8 | −64,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 9 | 7 | 6 | 10 | 18 | 37 | 39 | 37 | 29 | 20 | 16 | 12 | 240 |
| Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/ | |||||||||||||
Jakutszk az örökfagy körzetében található legnagyobb település. Az épületek alapjait, hogy a közel 100 méter vastagon állandóan fagyott talaj olvadásával járó stabilitási problémákat elkerüljék, speciális szigeteléssel kell ellátni.
[szerkesztés] Kulturális élet
[szerkesztés] Tudomány
A tudományos életet az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének Jakutszki Tudományos Központja fogja össze. A legérdekesebb intézetek: A P.I.Melnyikovról elnevezet Örökfagy Kutató Intézet vagy a Kislétszám északi népek problémáinak Intézete.
[szerkesztés] Oktatás
Jakutszkban több felsőoktatási intézmény működik:
- M.K.Ammoszov Jakut Állami Egyetem
- Jakut Állami Mezőgazdasági Akadémia
- Jakut Állami Pedagógiai Akadémia
- Jakut Műszaki Főiskola
- Arktikus Állami Művészeti és Kulturális Főiskola
- Jakutszki Közgazdasági és Jogi Főiskola
