Amu-darja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amu-darja
Construction of Afghanistan-Tajikistan Bridge during a foggy day.jpg
A Tádzsik-Afgán Barátság-híd építése a ködbe vesző Amu-Darján
Közigazgatás
Országok Afganisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán
Földrajzi adatok
Hossz 2620 km
Vízhozam 2525 m³/s
Vízgyűjtő terület 227 000 km²
Forrás Pamír-hegység
Torkolat régebben az Aral-tó
é. sz. 44° 06′ 30″, k. h. 59° 40′ 52″Koordináták: é. sz. 44° 06′ 30″, k. h. 59° 40′ 52″
Elhelyezkedése
Aral map.png
Az Amu-darja és a Szir-darja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amu-darja témájú médiaállományokat.

Az Amu-darja (az ókori Óxosz [Ὦξος] vagy Oxus, tádzsik: Омударё vagy дарёи Ому - Omudarjo vagy darjoi Omu; perzsa: آمودریا - Âmudaryâ; üzbég: Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amu-darja a Pamír-hegységben ered és korábban az Aral-tóba ömlött, ma már azonban az intenzív öntözés által is csökkentett vízbőségű folyó nem éri el a zsugorodó tavat és korábbi deltájának ágai eltűnnek a sivatagban.

A Vaks és a Pandzs folyók összeömlése hozza létre, hossza innentől számítva mintegy 1400 kilométer, de ha a Pandzs pamíri forrásvidékétől számítjuk, akkor mintegy 2620 kilométer, amivel a Föld 29. leghosszabb folyója. Vízgyűjtő területe mintegy 227 000 km²,[1] ezzel a 48. legnagyobb. Medencéjén Afganisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán osztozik.

Mintegy 1450 kilométeres szakaszon hajózható. Átlagos vízhozama 2525 m³/másodperc.

Pontonhíd az Amu-darján Urgencs (Üzbegisztán) közelében

Egyik fő forrása a Pamír-folyó, amely a Pamír-hegységben a Zorkul tóból ered és keleti irányban Istrag felé folyik, ahol észak felé fordul. Ezután az Amu-darja délnyugati irányba fordul, a tőle északra elterülő Tádzsikisztán és a déli Afganisztán határát alkotva. Ezen a szakaszon a Tádzsik-Afgán Barátság-hídon lehet átkelni a folyón. Tovább haladva kelet felé a folyó mintegy 200 kilométeres szakaszon az üzbég-afgán határt alkotja, elhaladva Termez mellett és az Afgán-Üzbég Barátság-híd alatt. Újabb száz kilométeres szakaszon az afgán-türkmén határt is az Amu-darja jelöli ki, itt azonban északnyugat felé tartva a folyó Kerkinél türkmén területre lép. Elhalad Türkmenabat mellett és Kalkabadtól a türkmén-üzbég határon folyik tovább, majd sok ágra szakad, amelyek egykor a folyó deltáját alkották, Urgencs, Daşoguz és más városok közelében, de az ágak nem érik el a zsugorodó Aral-tót.

A történelmi feljegyzések arra utalnak, hogy valamikor a folyó nyugati irányban a Kaszpi-tengerbe ömlött, esetleg az Aral-tóba is és a Kaszpi-tengerbe is egyszerre.

Az öntözés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiszáradt Amu-darja delta egy részlete a magasból.

Az Aral-tó látványos kiszáradása akkor kezdődött, amikor a 20. század közepén Moszkvában - ekkor a régió még a Moszkva-központú Szovjetunió része volt - úgy döntöttek, hogy az Amu-darja és a Szir-darja környékén tömeges méretekben gyapotot fognak termelni, és ennek öntözéséhez felhasználják a folyók vizét. A Kara-kum és a Kizil-kum sivatagban hatalmas csatornákat építettek.

A gyapot mellett rizst is termesztenek, amelynek vízben kell állnia. Az elmúlt évszázadban a megművelt földek nagysága az Aral környékén megduplázódott, lakossága két és félszeresére, mintegy 35 millió főre nőtt. Az öntözésre felhasznált víz mellett nagy mennyiség elszivárog a homokban, vagy a hőségben elpárolog. Az üzbég gyapotmezőkre a feljebb még több száz méter széles Amu-darja már nem jut el. Az Aral az utóbbi fél évszázadban elvesztette vizének négyötödét (jelenlegi vízmennyisége mintegy 210 km³), folyamatosan apad és az öntözés visszafogása nélkül el fog tűnni, megváltoztatva a régió klímáját és élővilágát.

Az Aral-tó régiójában ivásra is az Amu-darja vizét használják. A szennyezett víz sok megbetegedést okoz.[2][3]

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A darja szó jelentése perzsa nyelven „tenger” vagy „nagy folyó”. Van olyan etimológia, amely szerint az Amu előtag a mai Türkmenabat város ókori nevével lehet összefüggésben (Āmul).

A helyiek közül sokan – ahogy a legtöbb középkori iszlám forrás is – Dzsajhun (جيحون) néven emlegetik, ami egyes vélemények szerint a Gihon szóból származik, amely a bibliai Édenkert négy nagy folyójának egyikét jelöli.

Ókori neve, az Oxus a mai Vaks folyó nevének egy változata lehet.

A hindu Vaju-purána és a Matszja-purána Csaksu néven említik.

A folklórban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karakalpak népdal hasonló érzelmi tartalmat kapcsol az Amu-darjához, mint a magyar népdalok a Tiszához:

„Amu-darja vize tiszta,
Aki itta, vágyik vissza.”[4]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amu-darja témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Amu Darya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.