Kara-kum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kara-kum (Garagum)
Karakum.png
A Kara-kum sivatag a NASA World Wind képén.
Közigazgatás
Ország(ok)  Türkmenisztán
 Kazahsztán
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 0,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Hosszúsága 500 km
Szélessége 800 km
Területe 350 000 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 30′, k. h. 60° 00′Koordináták: é. sz. 40° 30′, k. h. 60° 00′

A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (“Fekete Homok”) (türkménül: Garagum, oroszul: Каракумы) egy sivatag Közép-Ázsiában. Türkmenisztán területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².[1]

Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 négyzetkilométerenként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, keletről a Kaszpi-tenger, északról az Aral-tó, és az Amu-darja folyó, északkeletről a Kizil-kum sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő Aralkum foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a Szovjetunió öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.

Az Aralkum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott sókőzetekből, és alkálifém-telepek maradványából áll; amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az Antarktiszig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak grönlandi gleccserekben, norvég erdőkben, és orosz földeken is.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délen a Hindukus hegységben eredő Morghab és Tejen folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak.

A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a Karakum-csatorna. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kara-kum sivatag kőolajban, és földgázban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb kén lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a Derweze gáz kráter.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sivatagon vezetett át az egykori Selyemút, ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia. www.britannica.com. (Hozzáférés: 2008. február 22.)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Karakum Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]