Namib-sivatag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Namib-sivatag
Namib desert MODIS.jpg
A Namib-sivatag műholdképen
Közigazgatás
Ország(ok)  Angola
 Namíbia
 Dél-afrikai Köztársaság
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Dél-Afrika,  Namíbia
Hosszúsága 1600 km
Szélessége 50–160 km
Területe 80900 km²
Legmagasabb pont Brandberg (2606 m)
 Namíbia
Legalacsonyabban
fekvő pont
Atlanti-óceán (0 m)
Elhelyezkedése
LocationNamib.png
é. sz. 14° 33′, k. h. 21° 07′Koordináták: é. sz. 14° 33′, k. h. 21° 07′

A Namib-sivatag Dél-Afrika nyugati, Atlanti-óceáni partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak-déli irányban, kelet-nyugati szélessége 50–160 km. Namíbia teljes nyugati,- és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik végig. Területe mintegy 80 900 km², azaz majdnem egy Magyarországnyi.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Föld legősibb pusztasága. Kialakulásának oka, hogy a partok előtt áramlik hideg Benguela-áramlat. Ez a tengeráramlat gyakorlatilag nem párolog és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítva a partvidéket. A Namib-sivatag az Atacama-sivatag mellett Földünk legszárazabb sivataga.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sossusvlei a Namib-sivatagban

A Namib-sivatag nagy kiterjedésű, rendkívül száraz vidék. A belső, parti rész igazi homoksivatag, ahol a szél gyakran óriási, több száz méter magas homokdűnéket alkot. Namíbiában vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi.

A külső, keleti rész homokkal borított hegyvidék, kősivatag. Míg az előbbi rész uralkodó színe a sárga, a külső rész színe vidékenként eltérő színű lehet, függően az alapkőzet anyagától. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak térségei, ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A velvícsia (Welwitschia mirabilis) egy példánya

A Namib-sivatagban kevés a növényzet, csak a folyóvölgyekben és a sivatag peremvidékein élnek meg szárazságtűrő növények. A sivatag peremvidékén fordul elő egy egyedülállóan víztakarékos pozsgás növény, a velvícsia (Welwitschia mirabilis). Ez a lassan növő, de tekintélyes méretet elérő növény igen hosszú életű, egyes példányai 2000 évesnél idősebbek.

Rovarok, gyíkok, kígyók is előfordulnak, vándorlás közben a szárazságtűrő Oryx-antilopok is megfordulnak itt. A kisebb élőlények a nap melege és a ragadozók elől rendszerint a homokba rejtőzve keresnek védelmet.

Ismertebb helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sándor József: Homokhegyek és halott katlanok, a Namib-sivatag, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2010. (12. évf.) 3. sz. 12-17. old.
  • Lerner János: Homokdűnék a Namib-sivatagban, Élet és tudomány, 1999. (54. évf.) 2. sz. 62-hátlap. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Namib-sivatag témájú médiaállományokat.