KTX-II

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KTX-II
KTX-2
Általános adatok
GyártóHyundai Rotem
Gyártásban2009-2010
Darabszám10 (építés alatt) + 9 db
Műszaki adatok
Nyomtávolság1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség300 ~ 330 km/h
Szolgálati tömeg403 t
Villamos vontatás
Áramnem25 kV 60 Hz AC
Áramellátásfelsővezeték
Teljesítmény
Állandó8800 kW
Vontatómotorok száma8
A Wikimédia Commons tartalmaz KTX-II témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A KTX-2 nagysebességű villamos motorvonat Dél-Koreában. A vonat maximális sebessége 330 km/h, közforgalomban 300 km/h sebességgel közlekedhet. A Hanvit 350 technológiai fejlesztése révén született meg. Az orra úgy néz ki, mint a Koreában honos halé, a koreai pisztrángé, minimalizálva ezzel a légellenállást. A KTX-II egy tíz részes motorvonat, amely egy másik vonattal összekapcsolva is közlekedhet. Számos technológiát, amelyet a Hanvit 350 vonaton alkalmaztak és próbáltak ki, felhasználtak a KTX II vonatnál. A vonatokat a Hyundai Rotem gyártja.

Története[szerkesztés]

További KTX-II vonatot építenek 2009. évben, hogy kibővítsék a nagysebességű üzemet. A Szöul–Puszan vonal kapacitásának növelése érdekében e vonalra 20 db vonatszerelvényt állítanak üzembe. A fejlesztési program 170 millió dollárba került, és 6600 mérnök dolgozott rajta. A Korail hat hónapon keresztül teszteli a vonatot mielőtt Szöul és Mokpo között, közforgalomba állna.

A KTX-II 2010. februárban kezdte meg a próbaüzemét, és ezzel készült fel a március 2-án megindított menetrend szerinti közlekedésre. Az első 10 kocsis KTX-II vonat a SzöulTeguPuszan, és a Szöul–TedzsonKvangdzsu viszonylatokban teljesít szolgálatot.

A jövőben további vonatok is e vonalakon üzemelnek majd. Később, a flotta bővülésével természetesen más vonalak kiszolgálására is sor kerül, mint pl. Szöul–Szuncshon és Joszu, valamint a Honan vonalon Tedzson és Mokpho.

2010 végéig a Korail számára további kilenc KTX-II vonatot szállít le a gyártó Hyundai-Rotem, és további kilenc vonatot is megrendeltek. A 330 km/h sebességű szerelvények fejlesztése 220 millió dollárba került. A koreai kormány nagyon szeretné, ha ez a befektetése megtérülne úgy, hogy export lehetőséget talál a nagysebességű technológiájának külföldi eladására. Februárban a koreai közlekedési minisztérium, és a Kalifornia nagysebességű vasúti közlekedés hivatala egyezményt írt alá, a nagysebességű vasúti közlekedés terén történő együttműködésről, a kutatási eredmények megosztásáról. A koreai gyártók szintén részt vesznek Brazília első nagysebességű vonalára kiírt pályázatán is.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]