Nagysebességű vasútvonalak Európában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagysebességű vasutak Európában 2013 elején

██ 320–350 km/h

██ 300 km/h

██ 250–280 km/h

██ 200–230 km/h

██ építés alatt

Nagysebességű vasútnak nevezzük azokat a vonalakat, melyeken a maximális sebesség legalább 200 km/h.

Integráció az európai nagysebességű vasúthálózatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franciaország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában az első nagy sebességű vasút Franciaországban nyílt meg Párizs és Lyon között. Jelenleg Európában a TGV vonalai alkotják a második leghosszabb nagysebességű hálózatot.

Belgium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollandia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria jelenleg a Westbahn vonalat építi át, hogy alkalmas legyen a nagysebességű közlekedésre. Jelenleg 4 db ICE 3 motorvonattal rendelkeznek. 2008. december 14-től álltak forgalomba az új Railjet szerelvények, melyek bizonyos szakaszokon 200 km/h sebességgel haladnak.

Nagysebességű vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanyolország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanyolország nagy tempóval építi a normál nyomtávú, nagysebességű AVE hálózatát. Cél, hogy 2020-ig minden nagyobb várost nagysebességű vonal kapcsoljon össze. Jelenleg a spanyol 2144 km hosszú nagysebességű hálózat a leghosszabb Európában.

Portugália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portugáliában jelenleg nincs nagysebességű vasútvonal, azonban az Alfa Pendular a hagyományos vasúti pályákon 200 km/h sebességgel is tud közlekedni. Tervben volt egy nagysebességű vasútvonal Lisszabon és Porto között, azonban ez a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság miatt el lett halasztva. A portugál kormány 2012 március 12-én bejelentette, hogy a tervet véglegesen felfüggesztették.[1]

Olaszország és Svájc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Skandinávia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dánia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svédország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norvégia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finnország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesült Királyság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Királyságban jelenleg egyetlen nagysebességű vonal van, a CTRL, mely Londont köti össza a Csatorna-alagút bejáratával. Tervben van egy további vonal építése is, mely Londont kapcsolja össze .

Az országban jelenleg az Eurostar motorvonatok és a British Rail 395 motorvonatok közlekednek, 2013 decemberétől azonban forgalomba állnak a Deutsche Bahn ICE 3 motorvonatai is London és más Nyugat-Európai nagyvárosok között.[2]

Írország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép- és Kelet-Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Csehország már beszerzett 7 db Pendolinót (a következő években 7 újabb van tervben), és ezekkel sebességrekordokat is döntöttek, a 200 km/h órával történő közlekedtetésük egyelőre nem reális. A jelenlegi legnagyobb megengedett sebesség Csehországban 160 km/h.

Szlovákia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákia nem rendelkezik nagysebességű vonatokkal (max. 160 km/h mozdonyok vannak mindössze). Jelenleg csak a csehek Pendolino vonatai közlekednek Prága és Pozsony között, Szlovákiában egy kevesebb mint 100 km-s szakaszon (Jókút - Pozsony). Az említett szakaszon a megengedett sebesség azonban nem éri el még a 160 km/h-t sem. Jelenleg folyik a Pozsony - Trencsén - Zsolna vonal felújítása és folytatni kívánják Kassáig. Bár az új konstrukció 200 km/h órás sebességet enged meg, valamint modernebb vonatok beszerzését is tervezik, de a megengedett sebesség egyelőre csak 160 km/h lesz.

2006-ban Szlovákia aláírt egy egyezményt Franciaországgal, Németországgal és Ausztriával, hogy legkésőbb 2013-ig a a TGV tervezett vonalát Bécstől meghosszabbítják Pozsonyba.[3]

Horvátország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közeljövőben új, nagysebességű vasútvonal épül Horvátországban.[4]

Lengyelország és a Baltikum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország és Románia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervek készültek arról, hogy a két ország fővárosát a közeljövőben nagysebességű vasút fogja összekapcsolni. A vonal része lesz Párizs - Strasbourg közlekedési folyosónak.[5]

Oroszország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszországban Moszkva és Szentpétervár között közlekednek széles nyomtávú ICE 3 motorvonatok, továbbá 2010 december 6-tól Helsinki is bekapcsolódott a rendszerbe. Ezen az útvonalon a VR Sm6 sorozatú motorvonatok közlekednek.[6]

Törökország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]