Közlekedéstudomány
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A közlekedéstudomány olyan alkalmazott tudományág, melynek feladata a közlekedés és környezetének (természeti, műszaki, gazdasági, humán stb.) elemzése, illetve kölcsönhatásaik feltárása. A közlekedéstudomány értelmezésében - gazdasági, társadalmi, technikai stb. összefüggései miatt - eltérő álláspontok léteznek. Az egyik álláspont szerint alapvető feladata a közlekedés, mint termelési folyamat leggazdaságosabb megoldásainak kidolgozása. Mások a közlekedéstudomány műszaki aspektusait hangsúlyozzák, melynek feladata a leghatékonyabb közlekedési berendezések és megoldások kidolgozása. A közlekedéstudományt a Magyar Tudományos Akadémia az 1950-es évektől önálló tudományterületnek, 2000-től pedig a műszaki tudományterületen belüli tudományágnak tekinti. Legfontosabb diszciplínái: közlekedéstan, közlekedés-gazdaságtan, közlekedéstechnika, közlekedéspszichológia, közlekedési üzemtan, közlekedéstörténet, közlekedésföldrajz, közlekedési jog (fuvarjog), közlekedés-statisztika. Ma a közlekedéstudományt széleskörűen művelik Magyarországon. A közlekedéstudomány legfontosabb szaklapjai: Közlekedéstudományi Szemle, Városi Közlekedés, Közlekedésépítés- és Mélyépítés-tudományi Szemle.
A közlekedés ágazatai [szerkesztés]
- közúti közlekedés
- vasúti közlekedés
- vízi közlekedés
- belvízi hajózás
- tengeri hajózás
- légi közlekedés
- csővezetékes szállítás
A közlekedési vonalak szerint [szerkesztés]
- síkbeli (közúti)
- térbeli (légi)
Az igénybe vett közlekedési ágazatok szerint [szerkesztés]
- multimodális (például konténeres szállítás, vasúti-tengerhajózási, stb.)
- komodális (például RoLa, RoRo)
