Belvízi hajózás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belvízi hajózás Európában

A belvízi hajózást Európában több mint 30 000 km hajózható folyó és csatorna teszi lehetővé . Vízi úton elérhető Európa minden fontos iparterülete és több száz városa. Ezeket a területeket fejlett teherhajózási hálózat köti össze és egyes területeken a személyforgalom elsősorban a turista forgalom is jelentős.

Vízi utak hálózata Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa folyami teher forgalmának súlypontja: Hollandia, Belgium, Luxembourg, Franciaország, Németország és Ausztria. Ennek a területnek legfontosabb folyói a Duna és a Rajna, de csatornák és kisebb folyók kiterjedt teherszállító rendszerek fenntartását teszik lehetővé.

Más Uniós tagállamok területein is találhatók kevésbé jelentős vízi úthálózatok (Anglia, Lengyelország, Olaszország) azonban a vízen történő szállítási kapacitások kihasználtsága nagyon alacsony.

Fejlesztési lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Unió bővítését követően megkezdődött a közép és kelet-európai tagországok (Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) folyami hajózásának fejlesztése és az Unió szabványaihoz történő illesztése. A Duna magyarországi szakaszán ez elsősorban folyamszabályzási munkákat és a megfelelő infrastruktúra (kikötők) kiépítését jelenti.

Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az EU Hajózható vízi utjainak hossza: 30 000 km
  • Hajó állomány: 11 500 hajó egység (zömében önjáró hajók)
  • Teljes szállítási kapacitás 11 millió tonna
  • Teljes szállítási teljesítmény 120 000 millió tonna-kilométer (2000-ben)
  • Belvízi áruszállítás részesedése az Unió áruszállítási forgalmából 7% (2000-ben)
  • A belvízi áruszállításban foglalkoztatottak száma: 23 000

Forrás: EU Energy and Transport in Figures.