Gyorsforgalmi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A KRESZ rendelkezése szerint lakott területen kívül egyéb úton (tehát nem gyorsforgalmi úton) is leggyorsabban személygépkocsival lehet haladni, és azzal is legfeljebb 90 km/óra sebességgel szabad közlekedni.[1] Ez a határérték már nem léphető túl balesetveszély nélkül, az ilyen utaknak sem vonalvezetése, sem méretei, sem műszaki paraméterei nem engednek meg ennél többet.

A gyorsforgalmi út[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első nagysebességű utak a 20. század első felében a gazdag országokban épültek meg: az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban.[2] Az árucsere időtényezője rövidül, a szállítás biztonságosabb, azaz a versenyképesség fokozódik. Ma is az a felfogás, hogy a fejlett úthálózat a gazdasági felemelkedés záloga.

A gyorsforgalmi út: nagy utazási sebességre (ma már 120–150 km/óra) tervezett, rendszerint irányonként elválasztott, ez esetben szintbeli csomópontoktól mentes, többsávos útpálya, ahol a gyorsabb járművek akadálytalanul tudnak előzni.

A gyorsforgalmi utak sajátosságai:[2]

  • különválasztott útpályák,
  • különszintű csomópontok,
  • nagyobb ívű vonalvezetés,
  • kisebb dőlésszögű lejtők-emelkedők,
  • nagyobb útméretek,
  • útmenti korlátok,
  • vadvédő kerítések,
  • többszörös közlekedési jelzések (út mellett, út felett),
  • megkönnyített éjszakai vezetés,
  • leállósáv,
  • segélytelefon,
  • pihenőhelyek,
  • étkezési lehetőségek,
  • szállás-lehetőségek,
  • töltőállomások,
  • környezetkímélő falak,
  • teljes szélességű téli üzem,
  • folyamatos útfelügyelet,
  • rendszeresen ápolt növényzet stb.

A gyorsforgalmi út tkp. gyűjtőfogalom, egybefoglalja az autópálya és az autóút fogalmát. A gyorsforgalmi út a KRESZ-ben meghatározott (Autópálya, vagy Autóút) jelzőtáblával kijelölt út, amely csak gépjárműforgalom számára szolgál, rá felhajtani, illetve róla lehajtani csak forgalmi csomópontokban lehet. Az útmenti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet.

A gyorsforgalmi utak két fő csoportjának definíciói[3]:

Motorway HU.jpg

Autópálya

Nagy távolságú - országok, országrészek illetve régiók közötti - és jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval rendelkező osztottpályás utak. A gépjárművek és az utasok tájékoztatása, illetve ellátása magas színvonalú.

Semi-motorway-2 HU.jpg

Autóút

Közepes távolságú forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező úton minden keresztezés szabályozott és az autóút átmenő út forgalmának elsőbbsége biztosított.

A gyorsforgalmi utak a településeket elkerülő, nagyobb városokat, országrészeket, országokat összekötő útvonalak, amelyek mind a személy-, mind az áruszállításban forradalmasították a közúti közlekedést.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]