Vilaragut Jolán mallorcai királyné
| Vilaragut Jolán | |
| Mallorcai Királyság királynéja | |
| Violant de Vilaragut/Violante de Vilaragut | |
| Uralkodási ideje 1347. november 10. – 1349. október 25. |
|
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | Aragóniai Konstancia |
| Utódja | Nápolyi Johanna |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Vilaragut család |
| Teljes neve | Vilaragut Jolán |
| Született | 1320/25 |
| Elhunyt | 1369/72 (47 évesen) |
| Házastársa | 1. III. Jakab mallorcai király (1315–1349) |
| Házastársa | 2. Ottó braunschweig-lüneburgi herceg (1320–1399) |
| Gyermekei | 1. házasságából: 1. Esclarmunda (1348–1349) 2. Mária (megh. fiatalon) |
| Édesapja | Vilaragut Berengár, Albaida bárója, Sanmartí és Subirats ura (–1358 után) |
| Édesanyja | Mallorcai Saura (v. Laura) (–1333) |
Vilaragut Jolán (1320/25 – 1369/72), katalánul: Violant de Vilaragut, spanyolul: Violante de Vilaragut, Aumelas[1] algrófnője saját jogán, első férje révén Mallorca királynéja, második férje révén Braunschweig-Lüneburg hercegnéje. A valenciai katalán származású Vilaragut család tagja. Vilaragut János Jeromos apjának, Vilaragut János valenciai alkormányzónak az apai nagynénje.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Vilaragut Berengárnak (–1358 után), Albaida bárójának, Sanmartí és Subirats urának, valamint Mallorcai Saurának (vagy Laurának) (–1333), II. Jakab mallorcai király természetes lányának a lánya. 1347-ben feleségül ment III. Jakab mallorcai királyhoz, aki anyja révén az elsőfokú unokatestvére volt. A mallorcai király, akit sógora, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzött Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt, első felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel nősült újra. A házasságból két kislány született: Esclarmunda (1348–1349) és Mária, de mindketten meghaltak kiskorukban. Férje, a trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor[2] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek. Jolán királyné 1352-ben nyerte vissza szabadságát, amikor is II. János francia király udvarába menekült, aki kinevezte Aumelas algrófjává, mely címet Mallorca királyai viseltek korábban, viszont e titulust csak 1362-ig viselte. Ugyanebben az évben összeházasította Braunschweigi Ottóval.
Jolán királyné mostohalányát, Aragóniai Erzsébet (Izabella) mallorcai hercegnőt pedig összeházasították mostohaapja, Braunschweigi Ottó montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi II. János montferrati őrgróffal 1358-ban, mely házasságból öt gyermek született.
Mostohafia, a mentálisan retardált IV. Jakab címzetes mallorcai király, akinek az elszenvedett lelki kínzások mély nyomot hagytak a lelkében, melyeket a nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor 12 éves korától 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a mallorcai trónörököst, csak 1362-ben szabadult meg a fogságból. 1363-ban a testileg jó fizikumú Jakabot összeházasították a nála 11 évvel idősebb I. Johanna nápolyi királynővel V. Orbán pápa ajánlására. A házasság, úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az éltéért aggódó Johanna száműzte férjét, aki elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben.
Időközben meghalt Jolán királyné 1372-ben vagy még pár évvel korábban, majd özvegye Braunschweigi Ottó 1376-ban feleségül vette mostohafiának özvegyét, a negyedszer is a további utódok születésének a reményébe vetett hittel házasodó, ötven éves nápolyi királynőt, akinek ő megérte a végzetét. Braunschweigi Ottó mindkét házassága gyermektelen maradt, hiszen sem Jolán királyné, sem I. Johanna királynő nem fogant meg Ottótól. Jolán királyné után így nem maradtak utódok, hiszen első házasságából született lányai még kisgyermek korukban meghaltak.
Gyermekei [szerkesztés]
- 1. férjétől, III. Jakab (1315–1349) mallorcai királytól, 2 leány:
- Esclarmunda (1348–1349) mallorcai királyi hercegnő
- Mária (megh. fiatalon) mallorcai királyi hercegnő
- 2. férjétől, Braunschweigi Ottótól (1320–1399), gyermekei nem születtek
Jegyzetek [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Genealogia Completa de la Casa Reial de Mallorca – 2010. október 27.
- Euweb/House of Barcelona – 2010. október 27.
- Euweb/The House of Welfen – 2010. október 27.
- FMG/Catalonia – 2010. október 27.
- FMG/Aragon/Kings of Mallorca – 2010. október 27.
- FMG/Brunswick – 2010. október 27.
- l'Enciclopèdia catalana/Violant de Vilaragut – 2010. október 27.
- Mittelaler-Genealogie/Jakob II. König von Mallorca – 2010. október 27.
| Előző Aragóniai Konstancia |
Mallorcai királyné  1347 – 1349 |
Következő Nápolyi Johanna |
