Baljci (Ružić)
| Baljci | |
 | |
| Szent János napja 2011-ben Baljciban. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Ružić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22322 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 411 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′, k. h. 16° 18′Koordináták: é. sz. 43° 49′, k. h. 16° 18′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baljci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baljci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Knintől légvonalban 25, közúton 32 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre Dalmácia középső részén, a Svilaje-hegység nyugati lábánál fekszik. A jugoszláv időszakban Baljci még Drnišhez tartozott.
Története[szerkesztés]
A régészeti feltárások eredményei alapján megállípítható, hogy Baljci és a Petrovo-mező területén az ember már 18 ezer éve él. Védelmet nyújtottak számára az itteni barlangok, élelemmel a vadban gazdag erdők, ivóvízzel pedig a közeli Čikola-folyó látta el őket. A késő bronzkori és a korai vaskori életről mesélnek a balina glavicai lelőhely, a donje kričkei halomsír, valamint a podumci barlang leletei. Az első erődített települések a korai vaskor idején az i. e. 1000 és 500 közötti időben keletkeztek, ezek közül említésre méltók a Baljci feletti Jošića Greda és Balina Glavica közelében, Kladina Glavicán, Tepljuh határában, Badnján és Kalunnál található várromok. Amikor a rómaiak elfoglalták ezt a területet részben a régi erődített települések továbbépítésével városokat, katonai táborokat hoztak létre. Ilyenek voltak Balina Glavica helyén épült Magnum, a Tepljuh határában kiépített Promona és a Manojlovac-vízesés feletti Burnum városai.[2] A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. Baljci a 19. században a dalmáciai uniátus mozgalom egyik elindítója volt, mely a római katolikus egyházzal való egyesülést tűzte ki célul. A mozgalom egyik elindítója az itteni pap Marko Busović volt, aki Petar Krička kričkei pappal együtt 1835-ben fektette le az új egyház alapjait, így a mozgalomnak ebben a két faluban lettek először hívei. Az új egyház központja Kričke lett és magában foglalta Kričke, Baljci és Vrlika egyházközségeit. Az egyház Kričkén a második világháború végéig működött amikor is hívei visszatértek a szerb pravoszláv egyházba. A falunak 1857-ben 549, 1910-ben 541 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb csapatok ellenőrizték és a közeli horvát településket támadó szerb erők legfőbb támaszpontja volt. Innen indítottak gránáttámadásokat a horvát falvak ellen.[2] 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során a horvát csapatok foglalták vissza, szerb lakói már előzőleg elmenekültek. A településnek 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 549 | 420 | 443 | 490 | 489 | 541 | 562 | 690 | 625 | 649 | 617 | 633 | 641 | 470 | 2 | 3 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1730-ban épült.
- Az Úr Színeváltozása tiszteletére szentelt uniátus (tulajdonképpen görögkatolikus) temploma[5] a kričkei templommal egy időben 1835-ben épült az udinei Valentin Presani tervei szerint. Közvetlenül a II. világháború után a szerbek felgyújtották, azóta a kéttornyú monumentális épület romokban állt. A templomnak, mint a település fontos kulturális emlékének állagmegóvási és felújítási munkái elkezdődtek. A munkák a horvát kulturális minisztérium és a körösi görögkatolikus püspökség anyagi támogatásával 2013 és 2015 között folytak.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Opcina-Ruzic.hr:Baljci Archiválva 2012. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3661.
- ↑ Grkokatoličke crkve Pokrova Presvete Bogorodice u Kričkama i Preobraženja Gospodinova u Baljcima kod Drniša (horvátul)
