Szent Donát-templom (Zára)
| Szent Donát-templom | |
 | |
| A Szent Donát-templom | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Zárai főegyházmegye |
| Névadója | Zárai Szent Donát |
| Védőszent | Donatus of Zadar |
| Építési adatok | |
| Építése | 9. század. |
| Stílus | bizánci építészet |
| Alapadatok | |
| Építőanyag | kő |
| Elérhetőség | |
| Település | Zára |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Donát-templom
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 06′ 57″, k. h. 15° 13′ 28″Koordináták: é. sz. 44° 06′ 57″, k. h. 15° 13′ 28″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Donát-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A zárai Szent Donát-templom (eredetileg Szentháromság-templom) Horvátországban a Zára megyei Zára város római katolikus temploma, a horvátországi koraromán építészet egyik legértékesebb alkotása. Zára városának szimbóluma. Különleges formája miatt Európa hasonló épületei között az egyik legjelentősebb.[1]
Fekvése[szerkesztés]
A templom Zára óvárosának központi részén, a Zeleni téren található. A tér domináns épülete.
Története[szerkesztés]
A templom építésének kezdetét a 8. század második felére teszik, de valószínűleg csak a 9. században készült el. Építését Donát zárai püspöknek és diplomatának tulajdonítják. Ő vezette a dalmát városok küldöttségét Konstantinápolyba és Nagy Károly frank uralkodóhoz is. Ezzel magyarázzák, hogy a templom valamelyest hasonlít Nagy Károly udvari kápolnáihoz, különösen az aachenihez (ma Aacheni székesegyház) és a ravennai San Vitale-bazilikához. A templom a kora román építészeti stílushoz tartozik.[1]
Története során a templom sorsa meglehetősen változatos volt. A Velencei Köztársaság uralma alatt valamint a francia megszállás alatt és az osztrákok alatt is raktárként szolgált. 1893 és 1954 között a zárai régészeti múzeum működött benne. Az épület belső terének és akusztikájának köszönhetően jelenleg az évente megrendezett „Glazbene večeri u sv. Donatu” középkori reneszánsz zene nemzetközi fesztiváljának egyik helyszínéül szolgál.
Leírása[szerkesztés]
A 27 m magas, korábban kupolás körtemplomot az egyszerűség jellemzi. A templom az ősi horvát építéstechnikával épült, sok habarcs- és zúzott kő felhasználásával. A templom az egykori római fórumon épült, így az építésénél a fórum épületeinek anyagát használták fel. Az alapokba épített töredékek között még mindig meg lehet különböztetni egy áldozati oltár maradványait, amelyre az „IVNONI AVGUSTE IIOVI AVGUSTO” felirat van írva. A díszítés nagy része, valamint a templom monolit oszlopai szintén az akkor már romos római fórumról származnak. Amikor az épület alapjai a kutatás céljából feltárták a római oszlopok alapjainak egész sora vált láthatóvá, amelyek közvetlenül a fórum maradványain nyugszanak.
A templom szerkezete két koncentrikus hengeres falszerkezeten alapszik, amelyek körül alakították ki a központi, kör alakú teret, hasonlóan a ravennai San Vitale-bazilikához és az aacheni udvari kápolnához. A szélesebb henger képezi a templom külső falát, amelyhez a kétszintes tér teljes magasságában három félköríves apszist építettek. A három apszissal ellátott szentély sugárirányban elhelyezett apszisokkal közelebb hozza a templomot a középkori építészethez, mint a késő ókor építészeti jellegzetességeihez.
A fal külső felületét sekély lizénák, belül pedig félkör alakú fülkék díszítik. Az ablakok a lizénák között vannak elhelyezve. A fal egy földszinti és egy emeleti részre van felosztva. Az első emelet magasságában a külső falszerkezet csatlakozik a központi hengerhez, így az első emelet központi terében galéria képződik.
A központi kör alakú tér az épület teljes magasságáig ér, és egy keskenyebb, hengeres falszerkezet határolja, amely egy sekély, kúp alakú tetővel ellátott középső hengerben végződik. Ez a szerkezet földszinten hat monumentális oszlopon nyugszik, amelyeket boltívek és két monolit oszlop kötnek össze, amelyek három boltívvel csatlakoznak az apszisok felé. Ugyanezt az elrendezést ismétlődik az első emeleten, de ott a nyílások sokkal alacsonyabbak. A galériát az előcsarnokába vezető kanyargós lépcsőn lehet elérni. A tágas tér és az ablaknyílások nagy száma ellenére a fény nem éri el a távoli részeket.
A templomnak három ajtaja van. A főbejárat közvetlenül a szentéllyel szemben, a két oldalsó ajtó pedig a bal és a jobb oldalon található. Az eredetileg különálló épületként tervezett templom valószínűleg több bővítésen is átesett építése során, így a Szent Stošija (Anasztázia) székesegyház melletti püspöki épületegyüttes szerves részévé vált. Előcsarnok (narthex) is épült hozzá, amely a székesegyházhoz vezetett.[1] A templom déli oldalának első emeletén három nagy falú ablak található, amelyek egykor a templom déli falához épített térbe vezettek és amelyet a 20. században lebontottak.
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Mišković, Ana: Rotonda sv. Trojstva (crkva sv. Donata) u Zadru:Problem funkcije skrivene prostorijei južne progradnje. Sveučilište u Zadru, 2018. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
Források[szerkesztés]
- Jadranka Damjanov, Likovna umjetnost 1, Školska knjiga, Zagreb, 1971. ISBN 953-0-20109-5
- Radovan Ivančević, Tresor Artistique de la Croatie, Jugoslovenska revija, Motovun, 1986.
- Antun Karaman, Opća povijest umjetnosti, Školska knjiga, Zagreb, 2004. ISBN 953-0-21319-0
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva sv. Donata u Zadru című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
