Korčula (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Korčula
Panorama Korčule110350.JPG
A város látképe
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Dubrovnik-Neretva
Rang város
Polgármester Mirko Duhović (SDP)
Irányítószám 20 260
Körzethívószám (+385) 020
Népesség
Teljes népesség 2839 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Korčula  (Horvátország)
Korčula
Korčula
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 57′ 42″, k. h. 17° 08′ 09″Koordináták: é. sz. 42° 57′ 42″, k. h. 17° 08′ 09″
Korčula weboldala

Korčula (olaszul Curzola, görögül Korkyra, latinul Corcyra Nigra) kisváros és község (járás) Horvátországban, Közép-Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korčula városán kívül még négy falu tartozik hozzá: Čara, Pupnat, Račišće és Žrnovo.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korčula városa az azonos nevű sziget védett keleti partján fekszik, ott, ahol a sziget legközelebb van a szárazföldhöz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten már az újkőkorban is laktak emberek, amint ezt a megtalált temetkezések is mutatják. Az első települést valószínűleg a föníciaiak létesítették, őket a görögök követték, akik Knidosz néven alapítottal itt kolóniát. A sziget erdei kiváló alapanyagot adtak a hajóépítéshez és a sziget első nevét (Korkyra Melaina = Fekete Korfu) is feketefenyő erdeiről kapta. A római korban a sziget Dalmácia provincia része volt.

A 7. század-ban az avarok segédnépeiként szlávok érkeztek ide és a barbárok térhódításával egyidejűleg az itáliai eredetű lakosság elmenekült a szigetről. Később a szláv lakosság is kereszténnyé vált. A velencei kereskedőknek éves adót kellett fizetni a neretván kalózoknak a biztonságos hajózás érdekében. 998-ban a sziget Curzola néven velencei uralom alá került. II. Pietro Orseolo dózse felvette a „Dalmácia hercege” címet.

A 12. században a sziget felváltva volt magyar, genovai és velencei uralom alatt, 1255 után ismét a velencei uralom állandósult. 1254-ben – legalábbis a horvát kutatók véleménye szerint – itt született gazdag velencei családból Marco Polo a híres utazó is. 1298-ban Curzolánál győzte le a genovai sereg a velenceieket és ezzel hosszú időre kiszorította őket erről a területről. A csatában Marco Polo is fogságba esett és genovai börtönében írta le kínai útiélményeit.

1358-ban Curzola magyar birtok lett, I. Lajos magyar király uralma alatt állt. Zsigmond király 1397-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1413 és 1417 között a Raguzai Köztársasághoz tartozott, végül 1420-ban a Velencei Köztársaság fennhatósága alá helyezte magát. 1571-ben a lepantói tengeri csatában hősiesen védte meg magát a töröktől és a pápától elnyerte a „Fidelissima” jelzőt.

1797-től előbb francia, majd 1815-ben osztrák uralom alá került. A Monarchia felbomlása után 1921-ig olasz birtok volt, majd Jugoszláviához csatolták. 1991-ben az új horvát állam része lett.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak 2001-ben 3232 lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korčula nyugat felől
  • A Szent Márk templomot 1301-ben kezdték építeni, utoljára 1806-ban építették át.
  • Szent Mihály templom a városházával szemben.
  • A a 13. században épült Mindenszentek plébániatemplom a városfal mellett.
  • A 4. századi Szent Péter templom.
  • Szent Jusztina neoklasszicista templom.
  • Az 1483-ban épült Miasszonyunk templom.
  • Szent Antal templom.
  • Szent Miklós kolostor és templom.
  • Szent Rókus templom.
  • Szent Katalin templom.
  • Havas Boldogasszony kápolna.
  • A 16. századi Kinyilatkoztatás temploma.
  • A 15. századi Szent Borbála templom.
  • Szent Lukács temető.
  • A ferences kolostor gótikus kerengőjével a közeli Badija-szigeten.
  • Püspöki Kincstár
  • Ikonmúzeum
  • A korábbi velencei kormányzói palota.
  • Gazdag kereskedőcsaládok 15. és 16. századi palotái.
  • A városfalak és erődítmények
  • Marco Polo szülőháza
  • Városi múzeum, mely a sziget történetét mutatja be, őskori leletektől kezdve egészen a huszadik századig a Gabrielis-palotában.
  • Szabó Lőrinc emléktáblája a kikötőben, a Révkapitányság árkádsorán.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. szeptember 10. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korčula (település) témájú médiaállományokat.