Korčula (település)
| A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Korčula | |
| A város látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Rang | város |
| Polgármester | Mirko Duhović (SDP) |
| Irányítószám | 20 260 |
| Körzethívószám | (+385) 020 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2839 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 42° 57′ 42″, k. h. 17° 8′ 9″ | |
| é. sz. 42° 57′ 42″, k. h. 17° 8′ 9″ | |
| Korčula weboldala | |
Korčula (olaszul Curzola, görögül Korkyra, latinul Corcyra Nigra) kisváros és község (járás) Horvátországban, Közép-Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében.
Tartalomjegyzék |
A község (járás) települései [szerkesztés]
Korčula városán kívül még négy falu tartozik hozzá: Čara, Pupnat, Račišće és Žrnovo.
Fekvése [szerkesztés]
Korčula városa az azonos nevű sziget védett keleti partján fekszik, ott, ahol a sziget legközelebb van a szárazföldhöz.
Története [szerkesztés]
A szigeten már az újkőkorban is laktak emberek, amint ezt a megtalált temetkezések is mutatják. Az első települést valószínűleg a föníciaiak létesítették, őket a görögök követték, akik Knidosz néven alapítottal itt kolóniát. A sziget erdei kiváló alapanyagot adtak a hajóépítéshez és a sziget első nevét (Korkyra Melaina = Fekete Korfu) is feketefenyő erdeiről kapta. A római korban a sziget Dalmácia provincia része volt.
A 7. század-ban az avarok segédnépeiként szlávok érkeztek ide és a barbárok térhódításával egyidejűleg az itáliai eredetű lakosság elmenekült a szigetről. Később a szláv lakosság is kereszténnyé vált. A velencei kereskedőknek éves adót kellett fizetni a neretván kalózoknak a biztonságos hajózás érdekében. 998-ban a sziget Curzola néven velencei uralom alá került. II. Pietro Orseolo dózse felvette a „Dalmácia hercege” címet.
A 12. században a sziget felváltva volt magyar, genovai és velencei uralom alatt, 1255 után ismét a velencei uralom állandósult. 1254-ben – legalábbis a horvát kutatók véleménye szerint – itt született gazdag velencei családból Marco Polo a híres utazó is. 1298-ban Curzolánál győzte le a genovai sereg a velenceieket és ezzel hosszú időre kiszorította őket erről a területről. A csatában Marco Polo is fogságba esett és genovai börtönében írta le kínai útiélményeit.
1358-ban Curzola magyar birtok lett, I. Lajos magyar király uralma alatt állt. Zsigmond király 1397-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1413 és 1417 között a Raguzai Köztársasághoz tartozott, végül 1420-ban a Velencei Köztársaság fennhatósága alá helyezte magát. 1571-ben a lepantói tengeri csatában hősiesen védte meg magát a töröktől és a pápától elnyerte a „Fidelissima” jelzőt.
1797-től előbb francia, majd 1815-ben osztrák uralom alá került. A Monarchia felbomlása után 1921-ig olasz birtok volt, majd Jugoszláviához csatolták. 1991-ben az új horvát állam része lett.
Népesség [szerkesztés]
A városnak 2001-ben 3232 lakosa volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- A Szent Márk templomot 1301-ben kezdték építeni, utoljára 1806-ban építették át.
- Szent Mihály templom a városházával szemben.
- A a 13. században épült Mindenszentek plébániatemplom a városfal mellett.
- A 4. századi Szent Péter templom.
- Szent Jusztina neoklasszicista templom.
- Az 1483-ban épült Miasszonyunk templom.
- Szent Antal templom.
- Szent Miklós kolostor és templom.
- Szent Rókus templom.
- Szent Katalin templom.
- Havas Boldogasszony kápolna.
- A 16. századi Kinyilatkoztatás temploma.
- A 15. századi Szent Borbála templom.
- Szent Lukács temető.
- A ferences kolostor gótikus kerengőjével a közeli Badija-szigeten.
- Püspöki Kincstár
- Ikonmúzeum
- A korábbi velencei kormányzói palota.
- Gazdag kereskedőcsaládok 15. és 16. századi palotái.
- A városfalak és erődítmények
- Marco Polo szülőháza
- Városi múzeum, mely a sziget történetét mutatja be, őskori leletektől kezdve egészen a huszadik századig a Gabrielis-palotában.
- Szabó Lőrinc emléktáblája a kikötőben, a Révkapitányság árkádsorán.
Források [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. május 17. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Korčula.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Korčula, Marco Polo szülőhelye

