Gruda (Konavle)
| Gruda | |
 | |
| Gruda és Konavlei mező látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Konavle |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20215 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 860 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 74 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 31′, k. h. 18° 22′Koordináták: é. sz. 42° 31′, k. h. 18° 22′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gruda falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A Dubrovnik városától légvonalban 27, közúton 30 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, a Konavlei mező szegélyén, az Adria-parti főút mentén, a Sniježnica-hegység részét képező 1234 méter magas Ilijin-hegy lábánál fekszik. Főbb településrészei Gruda, Bačev Do (nyugaton) és Tušići (keleten). Közelében ered a Konavlei mező két vízfolyása a Ljuta és a Konavočica.
Története[szerkesztés]
Első ismert lakói az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kőből rakott halomsírokba temetkeztek. Erődített településük maradványai megtalálható Dubrava határában is a Gradine és Janić grad nevű magaslatokon. Halomsírjaik maradványai is megtalálhatók a település területén a Gomile, Gomilica és Močića gomila nevű helyeken. A rómaiak az i. e. 2. században győzték le az illíreket és Epidaurum központtal e területet is a birodalomhoz csatolták. A római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték. A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A várakat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült.
A település a középkorban is folyamatosan lakott volt. Területe kezdetben Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. A Raguzai Köztársaság Konavle keleti részével együtt 1419-ben vásárolta meg bosnyák urától Sandalj Hranićtól. Plébániáját 1450-ben alapították, ekkor építették a Szentháromság plébániatemplomot is. Azelőtt csak Cavtaton és Pločicén volt plébánia Konavle területén. A grudai plébánia kezdetben magában foglalta a mai dubravkai plébánia területének nagyobb részét is, az egész pridvorjei plébániát, valamint a čilipi plébánia egy részét.
Az 1806-ban a Konavléra rátörő orosz és montenegrói sereg a település házait is kifosztotta, közülük sokat fel is gyújtottak. A köztársaság bukása után 1808-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 435, 1910-ben 612 lakosa volt. 1901 és 1968 között vasútvonal haladt át rajta, de megszüntették. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1936 és 1962 között határában repülőtér üzemelt, mely Dubrovnikot több Európai nagyvárossal összekötötte. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg, valamint szerb és montenegrói szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság nagy része a jól védhető Dubrovnikba menekült és csak 1992 októberének végén térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 741 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 435 | 488 | 518 | 531 | 589 | 612 | 657 | 718 | 696 | 726 | 833 | 814 | 856 | 892 | 753 | 741 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szentháromság plébániatemplom a 15. században épült. 1831-ben átépítették, mely után 1835. június 8-án felszentelték. 1894-ben újra átépítették. 1993. szeptember 1-jén egy villámcsapástól kigyulladt és leégett. 1994-ben újjáépítették, utoljára 2005-ben renoválták.
- A Szent Megváltó templom a régi iskola közelében áll. A 15. században építették. Romos állapotából 1887-ben építették újjá. 1960-ban Mičić plébános újra átépíttette. Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárképét Antun Žegura festette. A háborúban megsérült, majd 1997-ben a közeli iskola motellá történő átépítésekor is károkat szenvedett.
- A tušići Angyali Üdvözlet templomot 1974 és 1979 között építették. 1979-ben szentelte fe Severin Pernek püspök.
- A gornji radovčići temetőben álló Szent Lukács kápolna késő barokk stílusban épült, 1998-ban felújították.
- A bačevdoli temetőben álló Keresztelő Szent János kápolna a 15. században épült. Középkori temető övezi. 1857-ben átépítették, ez alkalommal előcsarnokkal bővítették. 1964-ben az előcsarnokot beépítették. Utolsó felújítása 1998-ban volt.
- Jarić grad ókori illír várának maradványai.
- Ókori vármaradványok a Gradine nevű magaslaton.
- Ókori halomsírok a Gomile, Gomilica és Močića gomila nevű helyeken.
Gazdaság[szerkesztés]
A település gazdaságának alapja a mezőgazdaság. Régen a mezőgazdasági termékek feldolgozása jobbára házi szükségletre történt. Szinte minden házhoz tartozott valamennyi szőlő és olajfaültetvény. Ma Gruda Konavle egyik gazdasági központja, melyet elsősorban központi fekvésének köszönhet. A múlthoz hasonlóan ma is a szőlő és a bortermelés az egyik fő tevékenység. Borászati üzeme a délszláv háborúban elpusztult, de mára újra a háború előtti módon üzemel.
Sport[szerkesztés]
- HNK Slaven Gruda labdarúgóklub
- BK Slaven Gruda bocsaklub
- Minden nyárom amatőr lábtenisz bajnokságot rendeznek.
- A településen kosárlabda iskola is működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Konavle község hivatalos oldala (horvátul)
- Konavle község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Presvetog Trojstva Gruda (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Cavtat város információs portálja (angolul)
- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
- Croatia.org:Archaeological sites near Dubrovnik with several important discoveries (angolul)
