Cavtat

Cavtat

Cavtat látképe a kikötő felől
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Népesség
Teljes népesség	2015 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cavtat Pozíció Horvátország térképén Koordináták: é. sz. 42° 34′ 46″, k. h. 18° 13′ 15″42.5794444444, 18.2208333333
é. sz. 42° 34′ 46″, k. h. 18° 13′ 15″42.5794444444, 18.2208333333

Cavtat település Horvátországban, az Adria partján.

Fekvése [szerkesztés]

Dubrovniktól délre, az úgynevezett Konavljeni tengerparton fekvő település.

Története [szerkesztés]

Cavtat, sikátor

Cavtat, szabadtéri archeológiai park

Cavtat már az ókorban is lakott hely volt. Görög telepesek alapították időszámítás előtt 689-ben, Epidaurum néven. Epidaurum lakói a 7. század-ban elmenekültek a városból és a mai Dubrovnik területén telepdtek le.

Cavtat 1922-től hosszabb ideig a szerb-montenegrói csapatok megszállása alatt volt.

A mai város kedves kikötővel és több impozáns épülettel is rendelkezik.

Nevezetességek [szerkesztés]

Szent Miklós templom

A 15. századból származó cavtati plébániatemplom az Igazgatói Palota közelében található. A barokk stílusú templombelsőt neves festők munkái díszítik. A templom - többek között - a Cvita Fiskovic Akadémiának köszönhetően 1952-ben létrehozott festménygyűjteménynek ad otthont. Az értékes művészeti alkotások között látható a 15. századból származó ikonikus festmény, amely Szent Miklóst ábrázolja, valamint szintén ebből a századból származik egy alabástrom ereklye, ezek mellett pedig a bolognai iskola barokk művészének, Benedetto Genarrinak Szent Sebestyént ábrázoló alkotása, Carmelo Reggi szicíliai művész, és a híres horvát festő, Vlaho Bukovac alkotásai láthatóak.

Vlaho Bukovac háza

Vlaho Bukovac cavtati szülőházát 1969-ben nyilvánították magas fokú kulturális értékkel rendelkező építménnyé. A ház jellegzetes vonásait nem csupán az építészeti formái, a kertje vagy éppen a földrajzi elhelyezkedése adja, hanem leginkább a nagyszerű festő, Vlaho Bukovac neve, művészeti öröksége és a Bukovac család által hátrahagyott örökség. Ez a ház elhelyezkedéséből és a térelosztásból adódóan egy tipikus kőház, amely sok cavtati házzal egyetemben a 18. század végéről, a 19. század elejéről származik. A ház belső része őrzi leginkább eredeti formáját, azonban a belső tér egy része és a bútorok a 20. század elejéről származnak. A ház igazi különlegességét a belső falakon látható falfestmények, és a lépcsőház üvegajtajai alkotják, amelyeket maga Bukovac készített.

Hóasszonyunk temploma

Ehhez a 15. századból származó egyhajós templomhoz hozzácsatoltak egy ferences rendi kolostort és annak késő gótikus kerengőjét. A kolostor étkezőjében láthatóak a peljesaci festő, a ferences rendi Celestin Medovic híres festményei. A templomban Bukovac festménye, a 10 méter hosszú és 3 méter széles, a cavtati kikötőt ábrázoló alkotás dominál.