Vlaho Bukovac
| Vlaho Bukovac | |
 | |
| Önarcképe | |
| Született | Biagio Faggioni Cavtat |
| Elhunyt | 1922. április 23. (66 évesen)[4][5][6][1][7] Bubeneč[7] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | École nationale supérieure des Beaux-Arts |
 | |
| Vlaho Bukovac aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlaho Bukovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vlaho Bukovac (születési neve: Biagio Faggioni) (Cavtat, 1855. július 4. – Prága, 1922. április 23.) horvát festőművész, a horvát szecesszió kiemelkedő alakja.
Élete[szerkesztés]
Kis halászfaluban született az Adriai-tenger partján olasz apától és horvát anyától. Tizenévesen nagybátyjával New Yorkba hajózott. San Franciscóban kezdett autodidakta módon festeni. 1876-ban visszatért hazájába. A tehetséges fiatalember Medo Pucić költő és Josip Juraj Strossmayer püspök anyagi támogatásával Párizsban tanult 1877 és 1880 között Alexandre Cabanelnél.
A Montmartre-on lakott kertes házban, számos képét festette a szabadban. A barbizoni iskola és az impresszionisták is hatottak művészetére. A Vicars Brothers brit műkereskedők vásárolták meg több festményét. 1882–83-ban Belgrádban és Cetinjében festette a Karađorđević család néhány tagjának portréját. 1893-ban Izidor Kršnjavi rábeszélésére hazatért. Fiatal horvát festők csatlakoztak hozzá, akik szakítottak a hagyományokkal, s a zágrábi színes iskola külföldön is híres lett. A horvát Salon kiállítás ellentétes véleményeket váltott ki, Bukovac csalódottan tért vissza szülőfalujába.
1902-ben családjával együtt Bécsbe költözött. 1903-ban kezdett tanítani a prágai Szépművészeti Akadémián. 1908-ban a horvát nacionalista érzelmű festők társaságának, a Medulić Társaságnak lett elnöke. 1905-ben a Szerb Királyi Akadémia, 1919-ben a Jugoszláv Tudományos és Szépművészeti Akadémia tagjává választották. 1919-ben a cseh delegáció tagjaként részt vett a párizsi békekonferencián Versailles-ban.
Festményei[szerkesztés]
-
![Horvát nemzeti újjászületés[8]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Vlaho_Bukovac%2C_Ilirski_preporod_%28svecani_zastor_Hrvatskog_narodnog_kazalista_u_Zagrebu%29.jpg/328px-Vlaho_Bukovac%2C_Ilirski_preporod_%28svecani_zastor_Hrvatskog_narodnog_kazalista_u_Zagrebu%29.jpg)
Horvát nemzeti újjászületés[8] -
-
-
Álmodozó nő -
Ősz
![Horvát nemzeti újjászületés[8]](/wiki/F%C3%A1jl:Vlaho_Bukovac,_Ilirski_preporod_(svecani_zastor_Hrvatskog_narodnog_kazalista_u_Zagrebu).jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b European Theatre Architecture (angol, cseh, szlovák, szlovén, lengyel, magyar, német, olasz, svéd, horvát, spanyol és portugál nyelven). Arts and Theatre Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Vlaho Bukovac (holland nyelven)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Archiv hl. m. Prahy, Matrika zemřelých u sv. Gottharda v Bubenči, sign. BBČ Z23, s. 23
- ↑ A Horvát Nemzeti Színház (Zágráb) függönye (kortina)
Források[szerkesztés]
- Vlaho Bukovac (angol nyelven). newmedia.artsolution.net. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
- Vlaho Bukovac (angol nyelven). liverpoolmuseums.org. [2018. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
