I. e. 9. század
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Évszázadok | i. e. 14. | i. e. 13. | i. e. 12. | i. e. 11. | i. e. 10. | i. e. 9. | i. e. 8. | i. e. 7. | i. e. 6. | i. e. 5. | i. e. 4. |
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
Közel-Kelet és Mediterráneum [szerkesztés]
- II. Assur-nászir-apli és fia, III. Sulmánu-asarídu uralkodása alatt Asszíria fokozatosan domináns hatalommá válik Mezopotámiában és a mai Szíria területén.[1]
- A század végétől az asszírok fokozatosan kapcsolatba kerülnek a médekkel.[1]
- A föníciaiak folytatják kolóniák létesítését a Mediterráneumban, megalapítják többek között Karthágót (i. e. 814).[2] Az asszír hódítás a század végére véget vet a kereskedővárosok virágkorának.[3]
Ázsia [szerkesztés]
- Indiában az árják kelet felé nyomulnak a Gangesz völgyében.[4]
- Kínában a Csou dinasztia uralkodik.[5]
Egyéb területek [szerkesztés]
- A maja Dzibilchaltún város alapítása
- I. e. 900 körül megalapítják Kús királyságát a mai Szudán területén.[2]
- Közép-Európában a század végétől elterjed a vasmegmunkálás, véget ér a bronzkor.[6]
Fontos személyek [szerkesztés]
Találmányok, felfedezések [szerkesztés]
- Ostromgépek használata az asszír katonaságnál.
- Héra templom építése Korinthosz mellett.
- Artemisz templom Spártában.
- A görög ábécé kialakulása.
Évtizedek és évek [szerkesztés]
Az időszámításunk előtti 9. század i. e. 801-től i. e. 900-ig tart.
Források [szerkesztés]
- szerk.: Geoffry Barraclough és Norman Stone: The Times Atlasz - Világtörténelem. Akadémiai Kiadó (1992)
- Világtörténelmi enciklopédia 1. kötet. Kossuth Könyvkiadó (1982). ISBN 963 09 1831 5

